Közös fellépés a bunda, a nézőtéri erőszak és a dopping ellen

Shares
Szabó Tünde. Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Szabó Tünde. Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Egyezményeket írtak alá a bundázás, a nézőtéri erőszak és a dopping elleni fellépés jegyében az Európa Tanács (ET) budapesti sportminiszteri értekezletének résztvevői. 

Szabó Tünde államtitkár a kedd esti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a több mint 40 ország 240-nél is több sportért felelős vezetőjének részvételével rendezett tanácskozásnak a doppingellenes küzdelem, a sporteredmények manipulálásával szembeni fellépés és hatékony sportirányítás megvalósítása volt a három kiemelt témája.
„Mivel a sport kihat a többi ágazatra is, ezért nagy a felelősségünk, hogy helyes irányokat fektessünk le” – fogalmazott az államtitkár.

A keddi program zárásként a résztvevők aláírták az Európa Tanács sportversenyek tiltott befolyásolásáról szóló egyezményét, valamint a sporteseményeken, különösen a labdarúgó-mérkőzéseken megnyilvánuló szurkolói erőszak visszaszorítását célzó egyezményt. A dokumentumokat magyar részről Szabó Tünde látta el kézjegyével.

Gabriella Battaini-Dragoni, az ET főtitkár-helyettese az egyezmények aláírását nagyon fontos lépésnek nevezte a korrupcióellenes küzdelemben, s beszélt arról is, hogy az Európa Tanács együttműködési megállapodást írt alá Budapesten a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel, a WADA-val is, amelynek célja a tiltott teljesítménynövelő szerek elleni hatékonyabb nemzetközi fellépés.

Az ET főtitkár-helyettese kitért arra is, hogy a sportnak mekkora szerepe van az integrációban, és példaként azokat az afgán menekülteket említette meg, akiknek Svédországban a sport segítségével sikerült beilleszkedniük.

Szabó Tünde beszélt arról is, amit Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere jelentett be délelőtt, nevezetesen, hogy teljesítményfokozó-szereket bevizsgáló központot hoz létre a kormány 2017-ben. Mint mondta ez a szakszövetségek igényére, a sportolók védelme érdekében épül meg és legkésőbb hat hónapon belül megkezdheti működését. Hozzátette: a Testnevelési Egyetem területén otthonra lelő létesítmény eszközeinek közbeszerzése már elindult.

[Customads id=646335]

Teljesítményfokozó-szereket bevizsgáló központot hoz létre a kormány 2017-ben

Az Európa Tanács 2016. évi sportminiszteri értekezletén Balog Zoltán közölte: a központ megvalósítására 3,2 millió eurót (nagyjából egymilliárd forint) szán a kormány.

A miniszter előadásában hangsúlyozta, Magyarországon egyszerre van jelen a tradíció és a megújulás, és ez igaz a sportra is.

„A célunk, hogy sportnemzetből sportoló nemzet legyünk”

– fogalmazott Balog Zoltán. – „Ami azt jelenti, hogy a hagyományosan sikeres magyar sportágakat szeretnénk minél szélesebb körben ismertté tenni, hogy a magyarok minél nagyobb számban sportoljanak.”

Balog Zoltán kiemelte: jövőre Magyarország több tucat világversenyt rendez majd, tizenkét világ- és Európa-bajnokságot, amelyek közül kiemelkedik a vizes világbajnokság, amire – mint mondta – Budapest nagyon készül.

A miniszter kitért arra, hogy jövőre is komoly infrastrukturális beruházásokra készül a kormány a sport területén, s a kormány célja az, hogy ne legyen az országban olyan járás, regionális egység, ahol nincs legalább egy uszoda vagy nemzetközi sportverseny rendezésére alkalmas tornacsarnok. Ez kétszáz létesítményt jelent – tette hozzá a tárcavezető.

Balog Zoltán kiemelte, ide tartozik a teljesítményfokozó-szereket bevizsgáló központ építése is.

A sport egy fontos üzlet a világon, ezért fontos, hogy lefektetett, világos szabályai legyenek a szervezésben, a korrupció és a dopping elleni harcban – emelte ki a miniszter.

Balog Zoltán kitért arra, hogy öt év alatt 136 ezerrel nőtt a versenyengedéllyel rendelkező sportolók száma Magyarországon, mára 350 ezren rendelkeznek ilyen engedéllyel.

A 2024-es olimpiai pályázatról szólva azt mondta, „a magyar sportcsaládnak régi vágya”, hogy Magyarország olimpiát rendezhessen. Jelezte, az Agenda 2020 program olyan lehetőséget teremt, amely nyomán egy közepes méretű város is képes súlyos gazdasági megterhelés nélkül ötkarikás játékokat rendezni.

Fotó: Bartos Gyula/EMMI

Fotó: Bartos Gyula/EMMI

A konferencián Gabriella Battaini-Dragoni, az Európa Tanács főtitkár-helyettese többek között arról beszélt, hogy kollektív megállapodásra van szükség a kormányok részéről a drogellenes küzdelemben és a korrupcióval szembeni fellépésben.

Úgy vélte, a mostani sportminiszteri értekezlet rendkívül időszerű és helyénvaló, hiszen a „közös utat” a nemzetek kormányaival kell megalkotni egy közös jogi keretrendszerben. Minden országnak ratifikálnia kell a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni, úgynevezett macolini egyezményt, mert e nélkül nem lesz előrehaladás a problémák leküzdésében – fogalmazott.

Navracsics Tibor, oktatásért, kultúráért, fiatalokért és sportért felelős európai uniós biztos azt mondta, vissza kell adni az emberek sportba vetett bizalmát. Kifejtette, hogy a sportban meglévő problémák csak közös fellépéssel oldhatók meg.

Úgy vélte, a hatékonyabbá kell tenni a doppingellenes harcot, a sport területén is kulturális változásra van szükség, és a sportolóknak is nemet kell tudniuk mondani a teljesítményfokozó szerekre. További doppingellenes intézkedésekre van szükség, de ez nem szabad, hogy sértse az egyes sportoló magánéletet – utalt a személyes adatokra.

Navracsics Tibor arra kérte azokat az országokat, amelyek még nem írták alá a macolini egyezményt, hogy ratifikálják azt.

Mario Pescante, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja is azt emelte ki, hogy fejleszteni kell a doppingellenes rendszert, egy centralizált rendszer kell, nagyobb átláthatóság és jobb irányításra van szükség ezen a téren.

(EMMI/MTI)