László Csaba: Fociforradalomra van szükség!
Fociforradalmat sürget a korábban Magyarországon is éveken át dolgozott, erdélyi származású, ambiciózus labdarúgó szakember, akit a magyar labdarúgó utánpótlás válogatottak Albánia és Anglia elleni veresége után kérdezte a Blikk. Úgy is, mint az egyetlen, Európában is munkához jutó magyar edzőt.
Az edzőtársadalom kudarca a két utánpótlás-vereség?
„Átfogó véleményhez két-három hétig tanulmányoznom kellene a helyszínen a hazai viszonyokat. Szerintem az edzőképzést nem kellene teljesen megváltoztatni, de tény, forradalom kell a szakmában. Ehhez néhány embert el kellene távolítani.”
Kiket?
”Konkrét neveket nem szeretnék mondani. De látni kell, az nem működik, hogy mindig a rokonoknak vagy a barátoknak kedvezünk. Sokan a jó kapcsolataiknak köszönhetően odakerülnek, s az egyéves tanfolyam után NB I-es kispadhoz jutnak.”
Nyugaton nincs protekció?
”Legfeljebb a világválogatottak számára, mint például Lothar Matthäus. De nekik se mindig. Németországban nekem hat évig az utánpótlásban kellett dolgoznom ahhoz, hogy felvételizhessek a kölni főiskolára A-licencért. Négyszázan jelentkeztünk, huszonötöt vettek fel, s nem volt kivételezés családi alapon. De a tanulási időben is nagy a különbség.”
Éspedig?
”Amíg Magyarországon elég a munka mellett havonta két-három napot foglalkozásokra járni, addig Kölnben nap, mint nap reggeltől estig zajlott az oktatás, szó sem lehetett arról, hogy én máshol dolgozzak közben.”
Ennyin múlik az, hogy az utánpótlás győz, vagy veszít Albánia ellen?
„Nem egészen. Az edzők kinevelése csak az egyik probléma, sokkal nagyobb baj, ahogyan az utánpótláskorú gyerekeket képzik Magyarországon. Rossz, a modern futballal ellentétes irányban zajlik a nevelésük. Az, ami az 50-es években működött a legendás Aranycsapattal, már nem biztos, hogy a 70-es években is sikeres lett volna. S azóta is gyorsult a futball 40 évet.”
Elavult a magyar foci?
”A gyerekek kiválasztásával van gond. Otthon a technikás, ügyes fiúkat keresik, holott fontosabb a gyorsaság, a robbanékonyság, a párharcok megnyerése, az agresszivitás. Hiába bánik valaki jól a labdával, ha nincs senki a csapatban, aki erőszakosságával elvegye azt az ellenféltől. Külföldön például a tréningek első részében más feladatot végeznek a védők, a középpályások és a csatárok. Fél órán át csinálják azt, ami nekik szükséges, majd csatlakoznak a többiekhez, s a mester csapattá gyúrja a srácokat.”
Szavait hallgatva szívesen segítene a focinkon. Kapitányunk nincs, kereste valaki a magyar szövetségtől?
”Az elmúlt években különböző rendezvényeken találkoztam vezetőkkel, de hivatalos ajánlatot sose kaptam.”
(Forrás: BLIKK.hu, fotó: jochapress.hu)
