Marczinka Zoltán: a válogatott szereplése nem igazolta a szövetségi kapitány döntését

A férfi kézilabda-válogatott Eb-n nyújtott teljesítménye után a szövetségben is tapintható a bizonytalanság a szövetségi kapitányt, Talant Dujsebajevet illetően. Mindezekről Marczinka Zoltán, a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai- és sportigazgatója beszélt a Sport TV Mai helyzet című műsorában.
Marczinka Zoltán, a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai- és sportigazgatója a Sport TV Mai helyzet című műsorában elmondta, fájó, hogy egyik csapatunk sem lesz ott az olimpián. „Többet vártunk, és az előzetes eredmények ezt is igazolták, hiszen a selejtezőket nagyon jól vette a válogatott, 100%-os teljesítménnyel. Sőt, felszínre kerültek olyan fiatal játékosok is, akik kapcsán azt mondtuk, hogy nemcsak a cél reális, hanem igazából már egy korszakváltás is elkezdődhetett a válogatott esetében” – mondta a sportvezető a magyar válogatott számára tegnap véget érő lengyelországi Eb előtti helyzetről.

„A bizonytalanság az tapintható. A józan kézilabdás közvéleménynek azért elég markáns véleménye van ezzel kapcsolatban, és sokan szakértő véleménnyel állnak elő. Ezeket nyilván meg kell hallgatni, most már ki lehet tenni az asztalra. Egy világverseny előtt, tények ismerete nélkül viszonylag nehéz, világverseny után, a tények tudatában, azokat elemezve, azokat pozitív vagy negatív sorba állítva már bizonyos következtetéseket le lehet vonni. És igen, ezek mellett nem lehet elmenni, azért a válogatott szereplése nem igazolta a szövetségi kapitány döntését nagyon sok tekintetben” – válaszolta arra a kérdésre Marczinka Zoltán a Sport TV Mai helyzet című műsorában, hogy van-e bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a szövetség teljes mellszélességgel ki tud-e állni Talant Dujsebajev mellett. „Dujsebajev kapitány egy 8-10 éven át sikeres válogatottat vett át, ahol nem volt indokolt ilyen szinten felforgatni a játékoskeretet, nem volt indokolt ilyen szinten megbontani azt a játékkultúrát, játékstílust, amiben a játékosok felnőttek, utánpótláskoruktól kezdve ebben élnek, és egy bizonytalansági tényezőt okozott ez többek között. Úgy gondolom, hogy egy edző tevékenysége nem csak abban rejlik, hogy a saját edzői hitvallását, mentalitását átplántálja a csapatra, hanem esetenként a csapathoz tudni kell igazodni, esetleg azokat a játékstílusokat, berögzött és tényleg készségszintre kifejlesztett játékkapcsolatokat, ami egy adott kézilabda-kultúrát jellemez, azt inkább adaptálni kell a válogatottba. Ebben, szintén úgy láttam, hogy nem történt előrelépés, ez a mindenáron a saját edzői filozófiát, ideológiát átvivő stílus ez most ebben az esetben nem vált valóra.”

A válogatott összeállításáról is beszélt, elmondta, hogy természetesen az elnökség hagyja jóvá az utazó kereteket, de a szokásjog az, és nemcsak a kézilabdában, hogy a szövetségi kapitányok szabad kezet kapnak a keret kialakításában. „Már a csapatkijelölésnél is voltak bizonyos fennhangok, és ez jogos, és igazság szerint már egy riasztó csengő lehetett volna mindannyiunk számára, hiszen olyan nevek maradtak ki a keretből, akik annakidején sokat tettek a válogatottért. Mindenki bízott abban, hogy Talant Dujsebajev a saját bőrére meghozza ezeket a nagyon fontos döntéseket, és nyilván mindenki egy kicsit bízott abban, hogy a nagyszerű személyisége, illetve a játékosként, edzőként elért eredményei és az Eb-selejtezős játék miatt realizálódni fog ez az óriási optimizmus. Ilyenkor nagyon nehéz egy kapitánynak azt mondani, hogy márpedig ezt a játékost igenis tedd be, a másikat pedig vedd ki.”