Megérdemelné a támogatást az OSC 125 éves vívóklubja
Semmelweis utca 2. Akik a vívósportban valamelyest is otthonosak, azok rögtön tudják a választ: ott van az OSC vívóterme. Azé a klubé, ahonnan a hosszú évtizedek során világklasszisok sora került ki. Az éppen a napokban elhunyt olimpiai bajnok párbajtőrvívó, dr. Kausz István, a korábban eltávozott, négyszeres ötkarikás aranyérmes, Kulcsár Győző és még hosszan folytathatnánk.
Az OSC jelenlegi vívószakosztályának tagjai (fotók: JochaPress)
S akkor még nem említettük a kivételesen eredményes vívómesterek sorát, akik oktatták a pengeművészet rejtelmeire a nagy bajnokokat és a középmezőny tagjait egyaránt. Az idén 125 éve fennállását ünneplő klubban az első nagy név dr. Gerentsér László mesteré, akinek emlékversennyel adóznak a mai utódok. De itt oktatott a világhírű olasz mester, Italo Santelli is, és ugyanitt említhetjük Szabó Lászlót és dr. Bay Bélát, hogy csak néhányukat hozzuk szóba, messze a teljesség igénye nélkül.
Dr. Gerentsér László, az első nagy név
A birodalomba belépve a régi idők szele csapja meg a látogatót. A korábbi kiváló versenyző, majd nemzetközi szintű oktató, Németh Árpád gyűjteménye a tervek szerint az alapját adja a majdani múzeumnak. S mindjárt egy érdekes találkozáson is „átestem”, hiszen a klub „pénzügyminiszterével”, az ott egyébként vívogató Bánhalmi Jánossal, a Népszabadság egykori fotóriporterével kerültem szembe.
Természetesen az OSC-ben volt látogatás számomra legfőbb embere az 1978-ban csapatban, 1982-ben pedig egyéniben is világbajnoki címet szerzett Papp Jenő, aki három éve mindenese ennek a valamennyi korosztályt foglalkoztató szakosztálynak.
Dr. Som Ferenc
– Ameddig dr. Frenkl Róbert volt az OSC elnöke és dr. Som Ferenc az egyetem tanszékvezetője, addig az ő személyes tekintélyük és kapcsolatrendszerük révén mindent elintéztek – idézte a boldog békeidőket Papp Jenő, aki maga is dr. Bay Béla tanítványa volt. – Az utánuk következő tisztségviselőknek ez már nem ment ennyire jól, ezért kezdődött meg az adósságok felhalmozódása. Ahogy nő az adósságunk, mindinkább Damoklész kardja lebeg a fejünk felett. Ez a mintegy hetven vívóval létező klub ugyanis képtelen a havi 700 ezer forintos bérleti díj önerőből történő előteremtésére, kitermelésére. Állandó fenyegetettségben élünk, mert a lehetőségek között az is ott van, hogy az V. kerületi Önkormányzat nem hitelez tovább, hanem bezárja a termet.
A kétszeres világbajnok Papp Jenő, az OSC jelenlegi mindenese
A tradíciókban roppant gazdag klub helyiségének megmentése érdekében zajló folyamatos „házalásnak” vannak biztató jelei is. Az EMMI, az V. kerületi Önkormányzat és a Magyar vívó Szövetség illetékesei a közelmúltban tárgyalóasztalhoz ültek és addig jutottak, hogy mindegyik fél kinyilvánította segítőkészségét. Ez a tény önmagában is nagydolog – más kérdés, hogy a közel 40 milliós adósságot csak valamilyen átfogó pénzügyi-közgazdasági akciótervvel lehet lenullázni, amit egy ilyen múltú egyesület megérdemelne.
Jut szembe, a közelmúlt és jelen legnagyobb pénzügyi „bukfence” a Magyar Tenisz Szövetségé, ahol bevallottan 3,3 milliárd forintot kell majd eltüntetni és ez nagy valószínűséggel úgy fog megtörténni, hogy ráadásul senkinek még a haja szála sem görbül meg. Az OSC vívóinál pedig nem felelőtlen gazdálkodással jött össze a teniszezők mínuszának alig egy százaléka.
Mit tehetünk a tények ismeretében? Bizakodhatunk, hogy az illetékesek ez esetben érdemesnek találják azt a vívóbázist nagyobb támogatásra, ahol folyamatosan gyakorolnak fiatalok és idősebbek, miként paralimpiai részvevő is!
(jochapress / Jocha Károly)
