Megoldották, hogy az evezőssport ne süllyedjen el!
Meglehetősen viharos alaphelyzetben vette át 2012. februárjában a Magyar Evezős Szövetség (MESZ) elnöki teendőit az újonnan megválasztott vezető, dr. Regényi Tamás. Azóta eltelt egy év, ráadásul – mivel megbízatása csak ennyi időre szólt – áprilisban új választás következik a sportág közgyűlésén.
Regényi Tamást először a szövetség élén eddig szerzett, legfontosabb tapasztalatairól kérdeztem.
Regényi Tamás: – Az elsődleges cél az volt, hogy a MESZ egyáltalán életben maradjon, hogy ne süllyedjünk el. Ezt a legfontosabb feladatot sikerült megoldanunk úgy, hogy a sportág ma nincsen rosszabb helyzetben, mint 2012 februárjában volt. Feltétlenül említést érdemelnek a Budapest-, a Vidék- majd az Országos-bajnokság alkalmával lebonyolított, kötetlen beszélgetések, amelyeken valóban mindenki elmondhatta a szakmai, a szervezési, a pénzügyi és egyéb kérdésekkel kapcsolatos véleményét és javaslatait.
– Feltehetően a legtöbb kérdés a pénz léte vagy nemléte körül forgott?
Regényi Tamás: – Ezt kár lenne tagadni, a klubokat leginkább ez a téma érdekelte. Miután pénz helyett nagy hiányaink voltak, ezért 2012-ben egyszerűen lehetetlen volt az élversenyzők klubjaik támogatása nélküli, külföldi versenyeztetése. Bár az ősz folyamán kiderült, hogy – a Kormány külön javaslatára – az evezés is bekerült a kiemelt sportágak körébe, amíg onnan megérkezik a beígért támogatás, addig is rengeteg a tennivalónk, amelyeket a jelenlegi anyagi viszonyaink között kell teljesítenünk.
– Szakmai szempontok alapján milyennek minősíti az elmúlt idényt?
Regényi Tamás: – A kitűzött programot alapjaiban megoldottuk. A plovdivi világbajnokságon egy autóbusznyi versenyzőnk indulhatott. Mi azt is sikerként könyveltük el, hogy négy sportolónk egyáltalán kijutott az olimpiára, hiszen számos olimpiai sportág hazai legjobbjai kvalifikáció nélkül maradtak. Bár a Magyar Olimpiai Bizottság számára nem tudtunk felmutatni pontot érő helyezéseket, az utánpótlásunk által elért eredmények viszont hat éve nem voltak ilyen jók, mint 2012-ben, és ez jogos optimizmusra ad alapot.
– A legnagyobb gondot köztudottan az anyagi helyzet, illetve az adósságok megléte jelentette. Ebben a témakörben készült egyáltalán konkrét mérleg?
Regényi Tamás: – Természetesen és alapvető állításbeli különbségek merültek fel. Az előző elnök, Mitnyan György adminisztrációja szerint „mindössze” öt-tízmilliós mínuszt hagytak hátra, hamarosan kiderült és megtapasztalhattuk, hogy ennek tízszereséről van szó. Jelenleg is vannak adósságaink, s akiknek tartozunk, nyilvánvalóan nem szeretnek bennünket. A legnagyobb gondot azt okozta, hogy az előző vezetés három év alatt 360 milliós kiadással járó beruházásra tett ígéretet. Az e témában érdekelt másik oldallal, a Budapest XX. kerületi Önkormányzattal szerencsére jelentősen közeledtek az álláspontjaink egymáshoz, így van reményünk arra, hogy előbb-utóbb egyenesbe kerülnek a dolgaink.
– Most – a kiemelés jóvoltából – nagy lehetőségek előtt állhatnak. Ez a megváltozott helyzet mennyiben befolyásolja a személyes ambícióit? Indul az immár négy esztendőre szóló elnöki megbízatás megszerezéséért?
Regényi Tamás: – Soha nem volt ilyen rossz helyzetben a sportág, mint egy éve és soha nem nézhetett ilyen komoly perspektívák elé, mind a következő hónapokban-években. Ahhoz, hogy a lehetőségek ne maradjanak kihasználatlanul, alapvető reformokra van szükség! A nekünk ígért plusz pénzekből jelentős fejlesztésekre is futhatja majd. Ebben az alapjaiban megváltozott szituációban – amennyiben megfelelő bizalom nyilvánul meg személyemmel kapcsolatosan – szívesen vállalom az elnökjelöltséget.
