Mi kell ahhoz, hogy jó edzők legyenek?

Shares

„Edző leszek” címmel a Testnevelési Egyetem (TE) és a Magyar Edzők Társasága (MET) közös rendezésében meghirdetett előadássorozat immár hetedik állomásaként a TE-n előbb sajtótájékoztatót tartottak a meghívott előadók, majd a fiatal edzőjelölteknek mondták el, ki mit tart különösen fontosnak azon az úton, amíg valakiből sikeres edző lehet.

Szalma László, Benedek Tibor és Kőbán Rita. Fotó: JochaPress

Sterbencz Tamás, a TE rektorhelyettese üdvözölte a megjelenteket, majd Köpf  Károly, a MET titkára elmondta, hogy eddig Debrecenben, Szegeden, Kecskeméten, Pécsen, Szombathelyen és Egerben tartottak hasonló fórumokat. A Testnevelési Egyetemet követően pedig a jövő év elején Érdre és Nyíregyházára is ellátogat a stáb, amelynek tagjai közül először Kőbán Rita kapott szót.

Barcelona (négyesben) és Atlanta (egyesben) bajnok kajakosa elmondta, hogy a lovak világába tett, tizennégy esztendős vargabetűt követően tért vissza szeretett sportágába. Fokozatosan építette fel edzői pályáját, s miközben annak örült, hogy neki már nem kell pörgetnie a lapátot, arra is rádöbbent, hogy mitől fáradt el annak idején Fábiánné Kati néni az edzések végére? Nagy örömet okoz neki, hogy szereti tanítványait és át is tudja nekik adni, amit szeretne. A legfontosabbnak azt tartja, hogy az edző folyamatosan jó példával járjon versenyzői előtt. Nem szereti a gyakori edzőcseréket, ezért javasolja: ha egy mód van rá, legalább 18 éves korukig tartsák meg tanítványaikat!

A háromszoros olimpiai bajnok Benedek Tibor 2009 óta edző. Előbb három évig másodedző volt dr. Kemény Dénes mellett, majd négy évre kapitányi megbízást kapott. A riói olimpia óta pedig az UTE edzőit felügyeli, így a napi edzésvezetésekben nincs benne. Egész pályafutását alapvetően befolyásolta a Központi Sportiskolában (KSI) megkapott komoly szakmai alapozás. Az is sokat nyomott a latba, hogy már 17 éves korában maximális erőkifejtésre volt kényszerítve az NB I-be feljutott KSI játékosaként. A első évben mindössze egy pontot szereztek, 18 évesen viszont kész játékosként igazolhatott az UTE pólósaihoz. A KSI-ben elvégzett minőségi munkának tulajdonítja, hogy a sportiskola korábbi játékosaiból heten jutottak ki a 2000-ben volt Sydney-i olimpiára. Egyébként ő sem szereti az 1-2 évenkénti feladásokat, inkább a 3-4 éves edzői ciklusokat támogatná.

Tonó a nőkhöz ért legjobban

Faragó Tamás olimpiai bajnok annak ellenére is elsősorban férfi játékosokat akar nevelni, hogy 2001 és 2005 között a magyar női vízilabda válogatott kapitánya volt, és edzői munkásságának ezt a szakaszát egy világbajnoki címmel zárhatta le. Életében számos, egymástól távol álló munkakört töltött be, volt állatorvos és műszaki rajzoló is. Ám bevallása szerint a nőkhöz ért legjobban, akiknek jelentős többsége racionális, nem okoskodik, mint a férfiak. Ha van az elmondottakban ráció, akkor lehet arra számítani, hogy meg is csinálják, amit kérnek tőlük. Nagyon fontosnak tartja megtanulni jó döntéseket hozni!

Király István, Faragó Tamás és Kárpáti György. Fotó: JochaPress

Szalma László kétszer volt fedett pályán Európa-bajnok atléta. Mondókáját azzal kezdte, hogy ő bizony annak idején megfogadta: soha nem lesz edző! Látta ugyanis, hogy milyen kemény munkát végeznek ezek az elkötelezett emberek, akiknek se hétvégéjük, se nyaralásuk nem volt sok éven keresztül. Végül mégis csapdába esett, amikor mestere, dr. Zarándi László 1993-ban úgy ment nyugdíjba, hogy szó szerint máról holnapra ráhagyta az ő népes csoportját. Szalma kétséget sem hagy felőle, hogy a kibontakoztatott, sikeres pályafutásában döntő érdemük volt a mindenkori testnevelő tanárainak. Különösen nagyra tartja a nagymarosi Balogh Józsi bácsit, majd a Vasas SC-ben őt felkészítő Schulek Ágostont. Fontos, hogy a sportolók alapvetően jókedvűek, vidámak legyenek és szeressék, amit csinálnak. Ehhez persze még elkel egy „diktátor” edző is – nekem Zarándi Laci bácsival is szerencsém volt!

Király István karate mesteredző ugyan nem büszkélkedik olimpiai- vagy éppen Európa-bajnoki címekkel. Viszont ő az Európai Kick-Box Szövetség alelnöke, aki jogosan büszke arra, hogy már 32. éve edzősködik, és az ő munkájának is komoly része van abban, hogy mára már tízezer körül van a sportágat űzők száma. Nem leplezte örömét és elismerését azért, hogy a Testnevelési Egyetem jóvoltából sok év után végre megszűnik az OKJ-s tanfolyamok egyeduralkodása az edzőképzésben. Szerinte már 3-4 éves gyerekek is elsajátíthatják a kick-box alapjait. Ehhez a velük való felelősségteljes foglalkozás elengedhetetlen, az eredmény pedig az emberré válás folyamatának pozitív támogatása. Talán arra a legbüszkébb, hogy hátrányos helyzetű világbajnokaink is vannak, s mellettük három, doktori címmel is rendelkező versenyzőjük is harcban áll a magyar válogatottba történő bekerülésért.

(jochapress / Jocha Károly)