Mínusz hatmilliárddal halad a magyar foci a csőd felé!

A magyar NB I-ben a klubok bevételeinek harmada nem üzleti alapú, a veszteség valójában hatmilliárd körüli, miközben van olyan ember, aki tavaly 1 milliárd 420 millió forint készpénzt tett egy magyar futballklubba; a számok egy csőd felé vezető utat mutatnak – mondta Muszbek Mihály sportközgazdász a DIGI Sport Reggeli Start című műsorában, hozzátéve: üzletileg az MTK a bajnok, a Fradi az elmúlt években 3 milliárdos veszteséget csinált. További megállapításai: főállásban 1500 ember él fizetésért a magyar élvonalból, ami túl sok a teljesítményhez képest. Tavaly csak három csapat tudott játékost eladni exportra, a tévés nézettségben az FTC negyven százalékot ver a másodikra.

„Soha ilyen rossz gazdasági évet nem zárt még klubszinten a magyar futball, mint a 2012-es: eddig nem látott méretűre nyílt az olló a kiadások és a bevételek között. A tizenöt csapatra – ennyi adott le mérleget – vetített négymilliárdos veszteség nem fejezi ki a valóságot pontosan, mert a klubok bevételének több mint harmada nem üzleti alapú, hanem tulajdonosok által betett pénz. Így a klasszikus német számolás szerint viszont a ligának közel hatmilliárdos a deficitje. Egyébként jubileumi év van a magyar labdarúgásban: 1998-ban készítettek először mérleget a sportvállalkozások, tehát 15 éve tudhatóak pontosan a számok és rajzolható meg a tendencia” – fejtette ki Muszbek Mihály.

Hozzátette: „A 2012-es futballgazdasági év számai egy nem járható utat mutatnak, amely a csőd felé vezet. Szokás mondani, hogy nem helyes, ha gazdag emberek nyomják a pénzt a magyar fociba, de gondoljunk csak bele, hol tartana a sportág, ha ők nem hoznának áldozatokat: van olyan ember, aki 1 milliárd 420 millió forint készpénzt tett bele egy magyar futballcsapatba! De a többi tulajdonos is jellemzően 200 és 600 millió között tett be: minden focistafizetés harmada ezekből a pénztárcákból vagy állami forrásból származik.  Ez önmagában nem lenne baj, ha a nívó közben felfelé menne, több szurkolót vonzana.”

„Egy klub kiadásainak 70-75 százaléka a munkabérből adódik. A mostani mérlegben már megjelenik az utánpótlás és a pálya alkalmazotti köre is, így a legkisebb kluboknál a bruttó kereset évente 3,5 milliós, a nagyoknál átlagban 15 milliós. Ahhoz képest, hogy 11 focista van a pályán, ma egy átlagos magyar klubnál több mint száz ember kap fizetést, vagyis 1500 ember él főállásban a magyar NB I-ből. Ez túl sok a teljesítményhez képest” – jelezte a sportközgazdász.

„Van látható tisztulási folyamat, kifehérednek a pénzek, ám sajnos a klubok változatlanul, sőt egyre inkább erejükön felül költekeznek. Semmi nem indokolja, hogy a liga 16 milliárdos bevételével szemben ekkora veszteséget csináljon. Minden forint, amit focistára, mezre, pályára költenek 40 százalékban hitelből, kölcsönből származik” – mondta.

„Elkészítettem a klubok bevétel szerinti rangsorának összehasonlítását a bajnoki tabellás helyezésekkel. Nagyon meglepő számok vannak: három klub teljesít jobban a bevételeinél, gazdaságilag toronymagasan bajnok az MTK, amely a pályán negyedik lett, büdzséje szerint viszont csak 11. a mezőnyben. Kiváló eredményt ért el Haladás, viszont rendkívül gyengén szerepelt túlköltekezés és eredmény viszonyában az Újpest és a Diósgyőr. Sajnos a sokat dicsért Ferencváros is a gyengébb hatékonyságú klubok közé tartozik, miközben négy év alatt 3 milliárd veszteséget csinált, ezzel a Győrrel együtt ketten mindegyik évben toronymagasan deficitesek voltak, a vagyont élve fel” – számolgatott a szakember.

„A Fradi adósságainak szakmai értelemben semmi köze nincs a pénzügyi hatékonysághoz, a klub üzleti alapú bevételei rendkívül gyengék. A második legmagasabb jegybevétel a Ferencvárosé, de ez is mindössze 94 millió forint, ebben egyébként a Videoton az első 144 millióval, de ebben a nemzetközi meccsek is benne vannak” – fűzte hozzá.

„A tévés jogdíjak nagyjából egyforma elosztása nem mondható igazságosnak, mert van mérkőzés, amit négy és félszer többen néznek, mint egy másikat. Nézettségben a Fradi nagyon magasan vezet, a másodikhoz képest is 40 százalékkal többen kíváncsiak a tévémeccseire. Legkiemelkedőbb nézettségű meccs a Fradi-Újpest és nagy az érdeklődés az ősi rivális vidéki csapatok derbijei iránt is” – vélte Muszbek.

„Nagyon hiányzik a mi labdarúgásunk üzleti bevételei közül a neveléssel, játékosok eladásával szerzett pénz. Hihetetlen, de 15 csapatból mindössze három volt képes játékost exportra eladni, őket is olyan szerény összegekért, amely a mérlegben legfeljebb kerekítve jelenik meg. Játékosok eladásában a Videoton vezet, ám a fehérváriak is importált focistákat exportálnak újra feljavítva, nem kinevelnek” – hangsúlyozta.

„Jó példa most a szombathelyi Radó csábítása a Vidihez, akiért mint tehetségért félmillió eurót kérnek. Egy topbajnokságban ez a játékos kategória 5 millió eurót ér. Ilyen szempontból példaértékű Dzsudzsák pályafutása, azt az utat kéne járni, de az elmúlt években Simon volt az egyetlen komoly távozó, aki 900 ezer euróért kelt el, majd egyetlen percet sem játszott kint. Milyen piacot teremt egy játékos, aki egyetlen passzt sem adott 300 millió forintért? Ne örüljünk annak sem, ha a külföldön helytállni képtelen focistáink hazajönnek sztárocskának, keveset nyújtva itthon is” – jelentette ki a közgazdász, volt ligaelnök.

„Az NBI teljes játékosállományának 31 százaléka idegenlégiós, miközben Horvátországban ez az arány 12, Szerbiában 17, Romániában is alacsony. A kelet-európai bajnokságokban kilenc hazai játékos mellett játszik két idegenlégiós” – vázolt még egy rossz trendet Muszbek Mihály.

Forrás: DIGI Sport – Reggeli Start

 

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPrint this page
This entry was posted in Hírek and tagged , , , . Bookmark the permalink.

Comments are closed.