MOB: februárban a közgyűlés elé kerül az olimpiarendezés ügye

Borkai Zsolt: „A gigaolimpiák ideje lejárt, a gazdaságos olimpia koncepciója történelmi esélyt jelent Magyarországnak és Közép-Európának”

Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke pénteken sajtótájékoztatón jelentette be: javaslatot tesz a MOB elnökségének, hogy a testület 2015. február 6-ra, egyetlen napirendi ponttal hívja össze a MOB rendkívüli közgyűlését, melynek javasolja, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elfogadott Agenda 2020 reformprogram alapján tárgyalja meg a budapesti olimpiai pályázat gondolatát, és foglaljon állást a budapesti olimpiai pályázat kérdésében.

„A kisebb és olcsóbb olimpia, az országon belüli több helyszín, a több országos rendezés, az elmúlt 10 év és a következő 10 év infrastruktúrafejlesztési, közlekedésfejlesztési és sportlétesítmény beruházásai reális céllá tehetik a budapesti olimpia gondolatát. Sőt, e változások megteremtik annak lehetőségét, hogy egész Magyarország nyerhessen az olimpiával és olimpiát rendezzen. Egy esetleges budapesti olimpia mint központi helyszín mellett már most számolhat a győri, veszprémi, debreceni, szegedi, gödöllői, miskolc-diósgyőri, szombathelyi, székesfehérvári helyszínekkel is” – mutatott rá.

Borkai Zsolt hangsúlyozta: az, hogy a gazdaságos olimpia reformja „földrajzi és fenntarthatósági okokból” lehetővé teszi a több országban való olimpiarendezést, elhozhatja egy közép-európai olimpia lehetőségét.

„A MOB a következő hónapokban megvizsgálja, hogy egy esetleges budapesti kandidálás esetén Magyarország számolhat-e horvátországi (pl. vitorlázás), szlovákiai (pl. vadvízi evezés), ausztriai (pl. hegyikerékpározás) vagy más közép-európai helyszínekkel is. Egy ilyen együttműködés szimbolikus üzenet lehet a világnak, erősítené a szomszédos országok kapcsolatát és a közép-európai identitást is.”

Annak érdekében, hogy Budapest, Magyarország sikeresen éljen az Agenda 2020 elfogadása által megteremtett lehetőséggel, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke kezdeményezte az Olimpiai Védnöki Testület létrehozását (névsor a cikk alján), melynek keretében a magyar sport- és gazdasági élet fontos szereplői ajánlásaikkal, tanácsaikkal, javaslataikkal – önkéntes munkában – segíthetik a párbeszédet, a megalapozott és körültekintő döntéshozatalt.

„Elsődleges szempont volt, hogy olyanok kerüljenek a szakértői körbe, akiknek életútja és tudása garancia arra, hogy elfogulatlanul, lelkesedéssel, ugyanakkor éleslátással és a kellő óvatossággal tudják segíteni az Agenda 2020 elfogadása utáni új helyzet elemzését, Magyarország valós lehetőségeit, esélyét” – húzta alá Borkai Zsolt.

A 2024-es nyári olimpia helyszínéről 2017 szeptemberében a perui fővárosban, Limában határoznak a NOB tagjai. A 2028-as játékok rendezőjéről négy évvel később születik döntés.

Borkai Zsolt és Gyurta Dániel – Fotó: Szalmás Péter

Az Olimpiai Védnöki Testület tagjai:

• Rácz Marianne, legendás kézilabdakapus, világbajnoki ezüstérmes, többszörös Bajnokok Ligája-győztes, magyar és osztrák válogatott.

• Regőczy Krisztina, a jég királynője, üzletasszony és sportdiplomata. Olimpiai ezüstérmes és világbajnok, a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség szakági sportigazgatója.

• Polgár Judit, stratéga, a világ legjobb női sakkozója, sakkolimpiai bajnok, páratlan hosszú ideig a női világranglista vezetője.

• Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke.

• Sors Tamás, többszörös paralimpiai úszóbajnok, világbajnok, világcsúcstartó.

• Gyárfás Tamás, a Nemzetközi Úszószövetség alelnöke, az Európai Úszó Szövetség kincstárnoka, magyarországi úszóvilágversenyek szervezője és az eddigi legnagyobb magyarországi sportesemény, a 2021-es vizes világbajnokság sikeres pályázatának „atyja”, a szervezőbizottság társelnöke.

• Baráth Etele, az egyik legsikeresebb sportágunk, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség első embere, építészmérnök, kormányzati tapasztalatokkal rendelkező városépítési szakember.

• Kemény Dénes, a vízilabda-szövetség elnöke, vízilabdázó, a világ egyetlen edzője, aki egymás után háromszor olimpiai győzelemre vezette ugyanannak a nemzetnek a válogatottját.

• Magyar Zoltán, tornász, kétszeres olimpiai bajnok, sportvezető, a Tornaszövetség elnöke, a MOB alelnöke.

• Kovács „Kokó” István, olimpiai bajnok ökölvívó, profi világbajnok.

• Oszkó Péter, korábbi pénzügyminiszter, gazdasági szakember, sosem volt híve a felelőtlen kiadásoknak, pénzügyminiszterként nem engedte a túlköltekezést.

• Dénes Ferenc, sportközgazdász, független szakember.

• Bienerth Gusztáv, gazdasági szakember. A PriceWaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó cég magyarországi és közép-európai vezérigazgatója volt, több olimpiai megvalósíthatósági tanulmány készítését irányította.

• Gyurta Dániel, Európa-, világ- és olimpiai bajnok úszó, többször volt az év sportolója, nemzetközi fair play-díjas, a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett sportoló.

Polgár Judit – Fotó: Szalmás Péter

A BOM szerint Budapest valódi esélyt kapott

A BOM a Magyar Sportért Alapítvány szerint olimpiai pályázat szempontjából Budapest számára is valódi esélyt jelent, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) közgyűlése hétfőn elfogadta a negyven pontból álló reformcsomagot.

A BOM az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: „minden eddiginél komolyabban lehet a Magyar Olimpiai Bizottságnak, valamint az országos és a fővárosi döntéshozóknak mérlegelniük a 2024-es, illetve az azt követő játékokra történő pályázást”.

„A NOB által elfogadott Agenda2020 alapvetően új helyzetet teremt. A koncepció lényege, hogy közepes méretű városok is költséghatékonyan rendezhetnek nyári olimpiát és paralimpiát” – olvasható a közleményben, amely ezt alátámasztandó többek között kiemeli, hogy a NOB egyértelműen ösztönözni szeretné a meglévő, illetve az ideiglenes és elbontható helyszínek felhasználását, ennek megfelelően pedig a rendező város kiválasztásában elsődleges szempont lesz az olimpia gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatósága.

A BOM hangsúlyozza, az általa 2006-ban megrendelt megvalósíthatósági tanulmányt mindenképpen szükséges lenne aktualizálni, mivel számos olyan beruházás elkészült az elmúlt években, amelyek olcsóbbá teszik az infrastruktúra kiépítését. Ezek között említette a 4-es metrót, a Liszt Ferenc repülőtér bővítését, az autópálya-rendszer befejezését, a fővárosi úthálózat és tömegközlekedés korszerűsítését, a ferencvárosi és debreceni futballstadiont, a Tüskecsarnokot, valamint a győri Audi és a Veszprém Arénát.

„Mindezeken túl Budapest elnyerte a 2020-as futball Eb négy mérkőzésének rendezési jogát, amelyhez felépül az új Puskás Ferenc Stadion. 2021-ben rendezzük az úszó és vízilabda-világbajnokságot, amelyhez építünk egy olimpiai uszoda komplexumot. Ezek fényében pedig szinte magától adódik a következő lépés: a budapesti olimpia” – áll a BOM közleményében, amelyben az olimpiai pályázatot nem pusztán egy nemzetközi sporteseménynek tekinti, hanem egy kormányzati ciklusokon átívelő nemzetgazdasági projektnek.

Ezért tartja elengedhetetlennek, hogy „a budapesti olimpia ügye demilitarizált zóna legyen a napi politikában”, azaz összpárti támogatással kell rendelkeznie.
„Egykori olimpikonként számomra nem jelent kérdést, hogy egy átgondolt, költséghatékony, okos olimpia megrendezése egyértelműen Magyarország érdekét tudná szolgálni. A megaolimpiák ideje lejárt, nem fordulhat elő, hogy üres, elhanyagolt sportlétesítmények maradjanak a játékokat követően egy városban” – mondta Kulcsár Krisztián világbajnok és kétszeres olimpiai ezüstérmes vívó, a BOM kuratóriumának tagja.

Forrás: MOB/MTI