Mocsai Lajos: mindent meg kell tenni Tokióért!

A Testnevelési Egyetem rektorával, Dr. Mocsai Lajossal a rákospalotai súlyemelő bázisavató ünnepségén találkoztam. Ott nyílt lehetőség a magyar férfi kézilabdázással kapcsolatos kérdések felvetésére – a norvégok elleni vereséget követően kialakult helyzetről is.

– Véleményem szerint az a legfontosabb, hogy ez a helyezés még nem veszett el teljesen az olimpia szempontjából. Még van remény. Elsődleges, hogy tovább kell dolgozni azon, hogy a magyar válogatott kijusson az olimpiára.

– Milyen utat kellene ehhez követni?

– Azt a módszert, amellyel a magyar válogatottak annak idején a sikereiket elérték. Az elsődleges az kell legyen, hogy a gazdag világszintű klubok rotációra alapuló szisztémáját a magyar válogatottnak el kell utasítania. Magyarországon ugyanis egy pozícióban ennyi, kvalifikált játékos nincs jelen. Ez befolyásolja a lehetőségeinket és a felkészülési rendszert egyaránt. Annak idején 60-70 napokat dolgozott együtt a válogatott. Ha ez a szisztéma nem jön vissza, a mostani „módi” nem fenntartható. Mivel nincs annyi számú nemzetközi klasszisunk, ezért a rendelkezésre állóknak olyan szintű edzésmunkát kell elvégezniük, hogy a sorozatmérkőzéseket is végig tudják játszani.

– Ezek szerint a 15 perc utáni cseréknek nincs jövőjük.

– Ezzel nem szabad számolniuk a kerettagoknak. Pedig ez idő tájt a játékosokat úgy készítik fel, hogy 15 percekig legyenek képesek ellátni a tennivalóikat. Ezt a gyakorlatot a világversenyek sorozatterhelése egyszerűen nem engedi meg.

– Mi a további, fontos tényező?

– A klubokkal megegyezve, a nemzeti válogatott felkészítésének sokkal nagyobb teret kell kiharcolnia a szakmai vezetésnek. Annak idején nekem is hatalmas csatáim voltak, a jelenlegi kapitány is szorítóba kell lépjen a cél érdekében.

– Miként lehet feloldani azt az érdekellentétet, amely az élvonalat adó klubok és a válogatott érdekei között feszül?

– Például úgy, hogy annak idején a Veszprém edzőjeként kilenc nemzeti válogatott volt a klub keretében. Mostanra elfogytak, de újra koncentrálni kell őket.

– Hogy ez megtörténhessen, mi mindenre van szükség?

– A kondicionális képzés a korosztályos képzésre visszavetítve az első és legfontosabb, mégpedig már a serdülő kortól. Ezen a téren nálunk a Nemzeti Kézilabda Akadémián (NEKA) erre már előrehaladott lépéseket tettünk. Mindent a maga helyén. Amit Pistikének kell elvégeznie, azt Pistikének, amit Istvánnak, azt Istvánnak! Mindenki figyelmébe ajánlom azt a bravúrsorozatot, amellyel néhány éve a német bajnok Kiel a sérülések sorozata ellenére nyolc emberrel képes volt a bajnokságot, a kupát és Bajnokok Ligáját is megnyerni.

– Beszélgetésünk során ismételten hangsúlyozza a korcsoportos képzés fontosságát.

– Ennek a rendszerét a NEKA keretei között, jómagam már kidolgoztam és ezt az anyagot szerte Európában követendő példaként mutogatják. Megy is a munka, van is eredmény. A NEKA ma már a magyar női utánpótlás válogatottak 42 százalékát adja. Az elért világ- és Európa-bajnoki sikerekben immár jelentős részt vállalnak a mi képzésünkből kikerülő fiatalok.

– Mi a véleménye a védekezés-támadás közötti cserékről?

– Ezek a játék gyorsulásával egyre nehezebben végrehajthatók. Éppen ezért olyan all’round kézilabdázókat kell nevelni, akik nem szorulnak folyamatos cserékre. A játékidőt az azonos poszton bevethetők egymás között megoszthatják ugyan, de ez a támadó-, illetve a védekező feladatok ellátásának vonatkozásában már nem megoldható.

– Segítené-e a magyar fiatalok fejlődését, ha valamilyen módon maximálnák a csapatokban bevethető külföldiek számát?  

– Csak az önkorlátozás lehetne a megoldás, mivel szabad munkaerő vándorlás van. Limitált létszámra és a hazai bajnokságban bevethető játékosok számára egyaránt történtek próbálkozások. A horvátok minimalizálják a beérkező létszámot és ebben a kérdésben vállalják az Európai Unió rosszallását, illetve elmarasztalását. Gondolva az olasz Pro Recco vízilabda klubra, amely külön csapatot készít a hazai bajnokságra és vannak játékosai, akiket csak a BL-ben szerepeltet, az érzésem az, hogy előbb-utóbb valami hasonló megoldás születhet Magyarországon is.

(jochapress / Jocha Károly)