Montenegróra vigyázni kell, ők Európa tigrisei!

Shares

Benedek TiborSzögezzük le előjáróban: a magyar vízilabdázók már túlteljesítettek a barcelonai világbajnokságon. A nők bronza is szépen csillog, bár ők akár döntőt is játszhattak volna. De ne legyünk telhetetlenek! A férfiak eljutottak odáig, és ma este akár világbajnokok is lehetnek.

A lehetőség adott, csak élni kell vele. Tudom, nagyon sokan úgy vannak vele, a legnagyobb mumusunkon, a szerbeken (vereséggel ugyan, de mégis csak) túljutottunk, hiszen nem velük kell megvívnunk a négyszer nyolcperces csatát. Tény, hogy a szerbekkel szemben a legrosszabb a mérlegünk az elmúlt évek összecsapásai alapján, de mindenkit óvva intenék attól, hogy laza kézlegyintéssel elintézzük Montenegró válogatottját!

Néhány évtizede bekerült a köztudatba egy új fogalom: „ázsiai tigrisek”. Ebbe a kategóriába tartoztak azok az ázsiai országok, amelyek kiugró gazdasági fejlődést produkáltak abszolút értelemben és a térség többi államaihoz viszonyítva egyaránt. Ilyen volt például a Koreai Köztársaság, Szingapúr vagy éppen Malaysia, de vannak még néhányan, akik ide sorolhatók.

Márpedig ha vannak ázsiai tigrisek, miért ne lehetnének európaiak is? A sportnál maradva jómagam például ide sorolom Montenegrót is, talán a legelső helyre is tehetem. A miértre adandó válasz pofonegyszerű. Ez a nem egészen hétszázezres lélekszámú, a néhai Jugoszláviából osztódás útján kivált törpeállam mintegy fél esztendővel a pekingi olimpiát megelőzően nyerte el függetlenségét. A kínai fővárosban megrendezett olimpián – nyilván sokadmagammal együtt – tágra nyílt szemekkel figyeltem azt a példás küzdőképességre alapuló, magas színvonalú vízilabdázást, amit férfi csapatuk bemutatott. Az olimpiai címvédő magyarok elleni első csoportmeccsükön egy pillanatra sem játszottak alárendelt szerepet, sőt! Az utolsó másodpercekben is 10-9-re vezettek, amikor négy (4) másodperccel a végső sípszót megelőzően Varga Dénesnek sikerült kiegyenlítenie…

Londonban megint egy csoportba került a magyar és a montenegrói válogatott. A dolgok ugyancsak hasonlóan alakultak, mint Pekingben. A befejezés előtt 11-10 volt ellenfelünk javára, s megint Varga Dénesé volt az utolsó kapura lövési kísérlet. Ez alkalommal viszont a rendkívül éles szögből leadott próbálkozás csak a kapufa tetejét érintette, s ezzel véget is ért a meccs.

Montenegró tehát győzött ellenünk, s minden bizonnyal most is azzal a hatalmas elánnal indulnak majd csatába képviselői, amit minden ország elfogadhatna a magáénak. Mindezt csak és kizárólag azért írom le, hogy még véletlenül se becsüljük le Európa tigriseit! Montenegró ellen természetesen lehet nyerni, de csak akkor, ha a csapat ugyanolyan taktikus játékkal rukkol elő, mint tette a görögök vagy a horvátok ellen. Ez esetben meglehet a végső siker, a világbajnoki cím. S akkor lesz mód az ünneplésre is, elvégre ez a válogatott Benedek Tibor kezei alatt jelenleg még csak formálódik. A benne lévő tartalékok, valós perspektívák igazán majd a következő években kerülhetnek felszínre.