Öt éve Rubik-kocka-versenyen indult, most a Videoton szupertehetsége

Shares
A magyar felmenőkkel rendelkező 1998-as születésű Ante Solomun emrég debütált a horvát utánpótlás-válogatottban. Fotó: vidi.hu

A magyar felmenőkkel rendelkező 1998-as születésű Ante Solomun nemrég debütált a horvát utánpótlás-válogatottban. Fotó: vidi.hu

A Videoton csapata az egyik legjobban igazoló klub volt a 2016. nyári transzferidőszakban. A háttérben zajló szakmai munka mindennapjaiba betekintést nyerhettünk, hála a klubnál dolgozó scoutoknak.

Balog Tamás és Hadnagy Zsolt nemcsak a játékosok, de Henning Berg érkezésében is aktív szerepet vállalt. Kovács Zoltán kérésére már a tréner hivatalos bejelentése előtt nyolc hónappal (amikor még Bernard Casoni távozása után átmenetileg a jelenleg is másodedzőként dolgozó Pető Tamás vezette a csapatot – a szerk.) elkezdték keresni a megfelelő jelöltet. A sportigazgató olyan tréner megtalálását tűzte ki célul, aki képes lehet a magasabb célok elérésére. Beleértve a bajnoki cím megszerzését és a kijutást az európai kupaporondra.

A keret építése a korábbi Legia Warszawa-tréner érkezése előtt elkezdődött, a norvég szakember érkezésével pedig csak folytatódott. „Berg nevek nélkül feltette a táblára az elképzelését az adott posztra jellemző tulajdonságokkal, ami tartalmazta a magasságtól kezdve az életkoron át az adott poszton szükséges alapképességeket. Mi pedig ismerve a magyar és a külföldi piacot, elmondtuk neki, kit tudunk ajánlani” – vázolta fel a szakmai munka első lépéseit a korábban a játékosmegfigyelő és a videóelemző szerepét egyszerre betöltő Balog Tamás.

A Videoton FC-nél alapvetően három (21 év alatti, 21 és 26 év közötti és 26 év fölötti) kategóriába sorolják a játékosokat. A további sorsukat egy többtényezős preferencia-rendszer alapján döntik el. Egy posztra nagyjából 20-30 név volt, ezek között akadtak olyan játékosok, akiknek a megszerzése nem volt reális, de Balog szerint meg kellett „rázni az ajtókat”, hátha.

A scoutok igyekeznek mindent megtudni egy-egy játékosról, a bulizási szokásaitól kezdve egészen addig, mikor dobta ki a szemetét. Ráadásul egy játékost többször néznek meg függetlenül attól, hogy az illető Norvégiában vagy éppen Dél-Amerikában futballozik.

A játékosok megfigyelésének további szempontja a jövő építése, azaz olyan fiatalok szerződtetése, akik később bevethetők az első csapatban. „A jelenlegi utánpótlásban több olyan játékos van, aki rövid időn belül felkerülhet a felnőttekhez. A nyári átigazolási időszakban négy fiatalt hoztunk a klubhoz” – jelezte Balog.

A nemzetközi színtéren tapasztalható tendencia Magyarország esetében is érvényes: a fiataloké a jövő. A jelenlegi válogatott Kleinheisler László neve két-három éve még az ismeretlenség homályába veszett, most ő, a „kis vörös” a szurkolók egyik nagy kedvence. Ez alapján az újságok két év múlva lehet, hogy a Videotonhoz tartozó, 1998-as születésű, felvidéki Lénárt Andrásról írnak, aki jelenleg a szlovák U19-es válogatott tagja. Vagy azt a magyar felmenőkkel bíró (szintén ’98-as születésű) Ante Solomunt emlegetik, aki nemrég debütált a horvát utánpótlás-válogatottban. Utóbbi iránt a CSZKA Moszkva érdeklődött, Lénártot pedig a Reading szemelte ki.

A megfigyelők nemcsak a futballtudást, a magasságot, a gyorsaságot nézik, de az emberi oldalt és azt is, milyenek a kiszemelt játékos szellemi képességei. Solomunról például kiderítették, hogy 2011-ben részt vett a horvát Rubik-kocka-bajnokságon, ahol több versenyszámban indult. A karikavarázs-versenyen például a 17. lett. Azt mondani sem kell, hogy a gyors gondolkodás nemcsak a Rubik-kocka kirakásánál, de a meccsszituációk esetében is fontos.

Teljes cikk a Magyar Nemzetben