Ötgólos győzelem vagy a csapat becsülete a tét a németek ellen!

Abban tökéletesen egyet lehetett érteni Hajdu János megbízott szövetségi kapitánnyal, hogy az Újvidéken zajló női kézilabda világbajnokság csoportmérkőzései során ez volt az első, igazán komoly erőpróbája a magyar válogatottnak. Ahogyan viszont a végül elszenvedett 21-17-es vereséget magyarázta, ott már megoszlottak a vélemények.

Vetési Iván, az MKSZ elnöke is ott volt a kispad mögött

Hajdu szerint ugyanis a védekezésünkkel összességében nem volt különösebb baj, a 21 gól önmagában elfogadható lenne. A támadásainkat illetően viszont a dobott 17 góllal semmiképpen nem tud kibékülni. A jochapress.hu szerény véleménye szerint viszont a védekezéssel is akadtak gondok. Igazándiból csak addig lehettünk elégedettek a hátsó alakzatok munkájával, ameddig 14-14-nél nem értek utol bennünket a románok. S addig is történtek olyan „apróságok”, amelyeket nem lenne szabad kézlegyintéssel elintézni. Már az első félidőben is – amikor egyébként még nagyon jól mentek a dolgok – voltak könnyelműen eldobált labdák Görbicz és Tomori részéről is, a lövéseknél pedig Tomori mellett a parádés gólokat is „termelt” Zácsik is többször elég nagyvonalú volt.

Zácsik egyik, még az első félidőben lőtt gólja

 A második játékrészben még mindig jól álltunk – egy ideig. Rendkívül fontos lehetett volna, ha Görbicz 14-12-nél értékesíti a megítélt büntetőt. Nem így történt, utána röviddel egyenlített is az egyre jobban belelendülő, rendkívül keményen védekező rivális. Az egyenlítésnél már érezni lehetett, hogy baj is lehet. A klasszisát mindinkább igazoló Neagu öt góljával szemben a mi oldalunkon Tomori mindössze kétszer tudta bevenni a meccs legjobbjának – jogosan! – megválasztott Ungureanu kapuját. A védekezésben fizikai fölényt harcolt ki a Neagut kitűnően kisegítő Pintea, a hatalmas termetű Perianu és az igen jó napot kifogó Marin is.

Tomorit keményen fogadták a román kapu előterében

A végére kialakult négygólos román előny, illetve 21-17-es végeredmény a látottak alapján megszolgáltnak mondható. Ellenfelünk rendkívüli energiákat mozgósított az egész 60 perc során és ezt a fizikai igénybevételt a mienk az utolsó negyedórában már nem tudták egalizálni.

Hajdu János okfejtését hallgatva az ember arra is gondolhatott, hogy válogatottunk ha nem is áldozza fel a pénteki 60 percet, de a szakvezetés sem meglepődve, sem túlzottan elkeseredve sem lenne, ha a németektől is kikapnánk. Részigazságai persze vannak a kapitánynak akkor, amikor azt mondja: „A világbajnokságot semmiképpen nem játszhattuk végig vereség nélkül. Most kikaptunk, s ha netán holnap is bekövetkezne ez, akkor sincs tragédia, hiszen a keresztjátszásnál dől el minden. Ha az első, kiesésre menő játékot megnyerjük, minden korábbi eredményt elfelejthetünk. Nagyon remélem, hogy arra az erőpróbára már valóban teljes és optimális állapotban lévő csapattal tudunk kiállni.”

Izgalmas jelenet a német kapunál, tunéziai góllal

Ami pedig a péntek délután 17 órakor kezdődő, a németek elleni ütközetet illeti, nagyon tanulságos volt megnézni a csütörtökön lejátszott Németország – Tunézia találkozót. Az első 30 perc során a tunéziaiak meglepően ügyesen és gólképesen játszottak a jelentős magassági és súlybeli fölényben lévő németekkel szemben. Úgy mehettek 11-10-es vezetéssel a félidei szünetre, hogy a lefújás pillanatában megszerzett góljukat akár meg is adhatták volna.

Térfélcsere után viszont a védekezésüket „felkeményítő” németek pillanatok alatt ötször egymás után bevették az egyébként számos bravúrt is bemutatott Abdallah kapuját és ezzel el is dőlt a találkozó végkimenetele. A tunéziaiak lelkes és szakaszonként kimondottan élvezhető játékukkal bizonyították, hogy messze nem egy kategóriát képviselnek például a Dél-Amerikából bekerült Paraguay válogatottjával, amely az első félidőben 12-0-ra állt a spanyolok ellen!

Nadgornaja egyik gólja ilyen sakk-matt helyzetből született

   Mire is számíthatunk a német válogatott részéről a szombati, középső találkozón? A csoport harmadik helyének elkerüléséhez nem kevesebb, mint öt góllal kellene nyerni – hát erre nem tenném rá a havi konyhapénzemet! Azt viszont el tudom képzelni, hogy – pozitív változás esetén – egy szoros összecsapáson győzelem, döntetlen vagy kisarányú vereség szülessen. Igaz ugyan, hogy ez esetekben maradna a harmadik hely, de azért azt senki ne mondja, hogy egy esetleges 1-2 gólos győzelem nem egészen más tartást adna az együttesnek, mint egy papírforma vereség!

Lörper ebből a harapófogóból is gólt tudott lőni!

Német oldalról egyébként a rendkívül jól irányító és gyors betörésekből fontos gólokat szerző Lörper valamint a beálló posztján ismételten bizonyított, igen gólveszélyes Kethorn érdemel megkülönböztetett figyelmet a tunéziaiak ellen mutatottak alapján. Nadgornaja hátul eredményesen takarította a kapu előterét, gólképessége pedig változatlan. A csapat eddig gólzsákja, Müller viszont kevesebbet mutatott, a csehek ellen remekelt „fradista”, Steinbach pedig nem is lépett pályára. A többiek is jó kiegészítő játékosok – szóval egy esetleges győzelemhez a németek ellen mindenképpen bravúros összteljesítményre lenne szükség.

Talán jó is, hogy nem kell napokat tépelődni a gyengébb romániai produktum felett!? Jöjjön az újabb játéklehetőség, lássuk, hogy élnek vele azok, akik pályára léphetnek!