Schmitt Pál: A zongora mellett olykor a tárogató is előkerül

Kétszeres olimpiai bajnokcsapat tagja Schmitt Pál, aki számos hazai és nemzetközi megbízatása között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is volt 21 éven keresztül. A Mexikóváros és München bajnokával volt találkozáson először a vívással való kapcsolata került szóba.   

     – Már sportpályafutásom során is a konzervativizmus jellemzett, hiszen 1957-ben lettem a Budapesti Vörös Meteor igazolt vívója és a kényszerű fúziókat leszámítva, megmaradtam az első klubomnál, egészen az 1977-es, végleges visszavonulásomig. Sajnos, napjainkban ez a fajta klubhűség csak a legritkább esetben fedezhető fel, ami semmiképpen nem jó dolog. Én egyébként máig is nagy szeretettel emlékezem vissza klub- és válogatottbeli társaimra, akikkel jó kapcsolatokat ápolok. Életem meghatározó két sportélménye a két olimpiai bajnoki cím megszerzése, amelyekért olyan kitűnő vívókkal és nagyszerű társakkal küzdhettem együtt, mint dr. Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző, B. Nagy Pál és Nemere Zoltán (Mexikóvárosban), illetve Erdős Sándor, dr. Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző és Osztrics István (Münchenben).

München, 1972. szeptember 9.
Dr. Fenyvesi Csaba (b) (egyéniben is aranyérmet szerzett), Schmitt Pál (b2), dr. Osztrics István (k), Erdõs Sándor (j2) és Kulcsár Gyõzõ (egyéniben 3. helyezett), az olimpiai bajnok magyar párbajtõrcsapat tagjai a díjkiosztó ünnepség után a müncheni nyári olimpiai játékokon.
MTI Fotó: Pálfai Gábor

– Visszavonulása idején már évtizede rendelkezett közgazdász diplomával, s a szállodaiparban dolgozott. Az igazi változás 1983-ban kezdődött az életében, amikor is beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai sorába. Hogyan érte ez a megtiszteltetés?                

– A fiatalon eltávozott dr. Csanádi Árpád helyére léphettem, s az elmúlt, csaknem három évtized során számos, nagy és megtisztelő feladatot bíztak rám, amelyeket úgy érzem, megelégedésre oldottam meg. Ma is örömmel tölt el, hogy 16 évig elnöke lehettem az egyik fontos bizottságnak, amelyik a sport és a környezetvédelem kérdéseit kezeli.

– A nyári olimpiai játékok népszerűségének folyamatos növekedése, a programba bekerülni szándékozó sportágak egyre erősebb rohamai, illetve azok szakszerű kezelése jelentik immár sok év óta az egyik legizgalmasabb témát a NOB életében – folytatta Schmitt Pál. – Komoly küldetésnek tartom, hogy azon sportágak mellett lobbizzak, amelyek az olimpiai mozgalomban igen gazdag tradíciókkal rendelkeznek, s amelyek legtöbbje ráadásul Magyarország számára is komoly sikereket hozott az ötkarikás versenyek során. Így különös súllyal érveltem a vívás, a birkózás, az öttusa és a kajak-kenu vagy akár a vízilabda mellett s bár minden támadást nem sikerült kivédeni, a tradicionális sportágak jelenlétét Londonig mindenesetre el tudtuk érni.

– Az egyre nagyobb jelentőséggel bíró kvótarendszer ugyancsak megnehezítette magának az olimpiai részvételnek a kiharcolását is. A MOB hogyan igyekszik a magyar jelölteket támogatni ebben a világméretekben mind jobban erősödő konkurenciaharcban?             

– Rendkívül vékony jégen táncolunk, ezt el kell ismernem. Ezt előrebocsátva is azt kell mondanom, bízom a rendkívül felkészült és elhivatott edzőinkben, akik a jelentős állami támogatás révén megfelelő körülmények között készíthetik fel sportolóinkat az olimpiai megmérettetésre. Öröm, hogy fiataljaink elé sok, újabb nagyszerű bajnokokat és olimpiai helyezetteket tudtunk példaképként állítani, akik ismét bizonyították, hogy nehéz körülmények között is lehet világraszólót alkotni. Engem személy szerint külön is megtisztel, hogy az egyéni jelöltek és a csapattagok egyaránt sokan fordultak hozzám bizalommal a legkülönfélébb kérdéseikkel, és sosem a MOB elnökét, vagy a volt köztársasági elnököt, hanem olimpiai bajnok társukat látják bennem.

(MOB / Jocha Károly – folytatása következik)