Senkinek sem kell Szilágyi Liliána
Múlt hét végén tűnt fel a Swimswam.com szakportálon, hogy Szilágyi Liliána, a Kőbánya SC (sic!) Európa-bajnoki ezüstérmes, kétszeres ifjúsági olimpiai bajnok úszója a gainesville-i University of Florida hallgatója lesz januártól –, s az amerikai egyetem színeiben folytatja sportolói pályafutását.
Ch. Gáll András írása a Magyar Időkben
Szilágyi Liliána 2015 őszén szakított akkori mesterével, Turi Györggyel és a Kőbánya SC-vel (jóllehet élő szerződése volt a klubbal), s attól kezdve édesapja, Szilágyi Zoltán, illetve Kovács László edző, a korábbi magyar bajnok sprinter irányította felkészülését. Ezt az időszakot mexikói és dél-afrikai edzőtábor színesítette, olyan intenzitású, Kovács által speciálisan felépített tréningekkel, amelyek közben és után az ájulás és a rosszullét kerülgette a híresen nehezen munkára fogható, ámbár elképesztően tehetséges úszólányt. Ennek a kemény kurzusnak a tavaszi londoni Európa-bajnokságon 200 méter pillangón ezüstérem lett az eredménye, „Lilu” egyetlen századdal maradt le az aranyérmes német Franziska Henke mögött.
Ezek után úgy tűnt, a riói olimpián a határ a csillagos ég, bár Szilágyi londoni nyilatkozatára az ezüstérmes döntő után már sokan felkapták a fejüket. „Három hónapja még az is megfordult a fejemben, hogy befejezem az úszást, mert úgy éreztem, nem rólam szólt a történet, hanem arról, milyen családban nőttem fel, és milyen elvárásoknak kell emiatt megfelelnem. Most második vagyok Európában, még ha egy picit elsőnek is érzem magam, de mindez nem érdekes, mert inkább most történjen meg, mint az olimpián. Akkor én leszek a legjobb.”
Ezek után jött a sokkoló hír: Szilágyi ötven nappal az olimpia előtt – ahogy azt a Magyar Idők elsőként megírta – váratlanul kirúgta Kovácsot, vele együtt apját, a felkészülését addig a pontig finanszírozó Szilágyi Zoltánt, az egykori négyszeres olimpikon úszót, s a Szabó József, Csende Zsolt, Ramocsa Gábor trióval folytatta az edzéseket Rióra. (Szabó „Joe” Szöul olimpiai bajnoka 200 m mellen, de semmiféle edzői előképzettséggel és tapasztalattal nem rendelkezik, Csende a TF-en tanít, korábban a Lilu édesapja, Szilágyi Zoltán által pénzelt szakemberi teamben mozgáselemző volt a beosztása, Ramocsa pedig ugyancsak a TF-en fizioterapeuta, ügyesen masszírozta az úszónőt.) Csende egyébként 2:02.50-es időt ígért, a Londonban elért 2:07.24 perces ezüstérmes idővel szemben, ehhez képest Liliána Rióban 2:07.34-gyel esett ki a középfutamban.
AMIKOR SIKER A KUDARC
Az olimpián Szilágyi tehát egyik számában – sem 100 m, sem 200 m pillangón – sem került döntőbe, amit próbált úgy tálalni, mintha nem lenne csalódás, egy párját ritkító tévényilatkozat formájában:„Összességében tényleg köszönöm, hogy itt lehettem, és nagyon boldog vagyok, mert szabad vagyok! Kivívtam a szabadságom, és én vagyok Szilágyi Liliána, olimpiai hatodik helyezett – na jó, középfutamban, de nem baj, mindenki tehet egy szívességet, és folytatom a munkát, jövőre a budapesti világbajnokságon meglátjuk, mi lesz, mert most már egy kicsit tényleg elegem van ebből.”
Nos, ha már a szívességnél tartunk, azt egyelőre senki sem akar tenni, mert ez idő szerint egyetlen klub sem akarja befogadni Szilágyi Liliánát. Ami azért enyhén szólva is furcsa abban a magyar úszóközegben, ahol immár három-négy éve úgy cserélgetik a klubokat a klasszis és majdnem klasszis versenyzők, mint más az alsóneműjét, s még egy Szilágyinál több szinttel gyengébb, tehetségtelenebb úszóért is ölre mennek az egyesületek.
Merthogy Szabóék mandátuma Rio után lejárt, s azóta Szilágyi Liliánának nincs se edzője, se egyesülete.(Legutóbbi klubja egyébként a Honvéd, nem pedig a Kőbánya, ahogy a Swimswam.com írta.) A floridai kalandig ugyanis hátra van még minimum három hónap, s ha már az embert sportösztöndíjjal vették fel az egyetemre, nem ártana, ha edzett állapotban kezdené meg tanulmányait a jövő év elején. Liliána el is kezdett átmeneti klubot keresni, de egyelőre sikertelenül.
ÓRIÁSI TEHETSÉG, MÉGSEM FOGADJÁK TÁRT KAROKKAL
Megkereste egykori mentorát, Turi György mesteredzőt is, de visszautasításra talált a Kőbánya SC vezetőjénél. „Liluval a mai napig jó a viszonyom, annak ellenére, hogy úgy hagyott itt bennünket tavaly, hogy még érvényes szerződése volt. Emberileg azonban kedvelem, továbbá még mindig óriási tehetségnek tartom, de arról szó sem lehet, hogy három hónapra elvállaljam az edzéseit. Átmeneti megoldásként, amíg ki nem megy Floridába? Ilyen nincs. Vagy hosszú távra, vagy sehogy. Egyébként tartok tőle egy kicsit, hogy nehéz dolga lesz odakint Gainesville-ben, hiszen Gregg Troy, az egyetem vezetőedzője a legendás Ryan Lochte trénere volt, s híresen kemény edzéseket tart. Márpedig Lilu nálam nem volt a munka hőse…”
A Jövő SC-ben Molnár Ákosnál, Verrasztó Dávid edzőjénél próbálkozott, de ott se vállalták el. Verrasztó Zoltán, a klub első embere nem tud a megkeresésről, azt viszont – szemben Turival – jó ötletnek tartja, hogy Liliána a University of Florida színeiben folytatja. „Legendásan erős úszócsapata van a Gatorsnek, Gregg Troy pedig világhírű szakember. Sok sikert kívánok Lilunak.”
A 19 éves úszóhölgy Darnyi Tamás klubjánál sem talált fogadtatásra, a TFSE-nél viszont egyelőre még függőben van az ügy. Egressy János vezetőedző – amúgy a Testnevelési Egyetem úszás tanszékének docense – még maga sem tudja, hogy mit tegyen. „Semmi sem szól amellett, hogy erre a három hónapra befogadjam Liliánát, mégis bizonytalan vagyok. Hogy miért? Mert hatalmas tehetségnek tartom, aki eddig mindent a talentumának köszönhetően ért el. Másfelől tudom, hogy sehol sem fogadták tárt karokkal, miért ne a TFSE lenne az a klub, amely a nehéz pillanatban segítő kezet nyújt neki? Nem tudom…”
Egressy még azt is hozzátette, hogy nem értette, miért rúgta ki Liliána Kovácsot ötven nappal az olimpia előtt, akinek nagyra értékeli az edzői munkáját. Mondjuk ezt senki sem érti – az ifjú hölgynek nagy valószínűséggel egy olimpiai érmébe került a meggondolatlan edzőcsere.
Szóval, itt tart az ügy szeptember végén.
