Simicskó István: Minden magyart büszkeséggel kell eltöltsék sportolóink sikerei!

Dr. Simicskó Istvánnal, az EMMI sportért felelős államtitkárával találkozni sem könnyű, hát még interjút készíteni vele. Rengeteg a dolga, ő pedig igyekszik minél több helyre eljutni. A személyes példamutatást is igen fontosnak tartja, ezért is vállalja, hogy pályaavatókon ő is kergeti a labdát, vagy éppen más alkalmakkor tömegfutó versenyeken indul. Az alábbi beszélgetés is több lépcsőben készült.

– Korábbi pályafutása mely állomásait tartja fontosnak megemlíteni?

„Minden életszakaszban értek olyan impulzusok, amelyek a személyiségemet, a munkámba és az emberekbe vetett hitem építették és erősítették. Megtiszteltetés számomra, hogy 1998 óta tagja lehetek a Magyar Országgyűlésnek. Korábban bizottsági elnökként, nemzetbiztonsági és honvédelmi államtitkárként dolgoztam. Nagy öröm, hogy jelenleg a sport ügyét szolgálhatom.”

Hirdetés

– Legutóbbi állomáshelyén egészen más vonalon dolgozott. Hogyan sikerült az átállás, illetve volt-e valamely területen komolyabb zökkenő?

„Szerencsére nagyon közel áll hozzám a sport és a fiatalság is. Jelenlegi feladatom előtt közel három évig a Budapesti Honvéd Sportegyesület társadalmi elnöke voltam. Esetemben is igaz lehet a mondás, hogy e kettő úgy kapcsolódik össze, hogy a sporttal igyekszem magam fiatalon tartani. Gyermekkorom óta sportolok és követem is a sportot, nagy barátja vagyok minden sporttevékenységnek. A Honvédelmi Minisztériumban is tisztességgel elvégeztem azt a munkát, amiért odamentem. Így aztán örömmel „szereltem le” és jöttem át a sport területére, ami teljesen zökkenőmentesen történt. Nem kellett „átkapcsolnom” egy teljesen más üzemmódra, hiszen nekem is – csakúgy, mint a kormánynak – az a célom, hogy egészséges nemzedékek nőjenek fel. Az a feladat tehát, hogy minél több gyermek kezdjen el rendszeresen sportolni.”

– Melyek voltak a szélső értékek, amelyekkel a sportállamtitkári feladatkörben találkozott?

Hirdetés

„Nem voltak ilyenek. A sportvilág szereplői a szeretett sportáguk érdekében „lobbiznak”, mi pedig sportbarát kormány vagyunk. Soha korábban ilyen mértékű támogatást a hazai sport nem kapott.”

– Az emberek sokat tudnak a TAO-ban rejlő lehetőségekről, meg a kiemelt sportágakról, de a gúla alja, a tömegsport legalább annyira fontos. Erről a témáról mi az általános véleménye és mit tehet Ön, személyesen azért, hogy minél többen sportoljanak, bármit, de rendszeresen?

„Fogalmazzunk úgy, hogy minden sporttevékenység és siker alapja az iskolai testnevelésben, az egyesületi műhelymunkában és a tömegsportban keresendő. Vonzóvá kell tennünk a sportolást minden rendelkezésünkre álló eszközzel, és tesszük is. Magyarországnak sportos kormánya van, nem csak a sport feltételeit igyekszünk megteremteni, hanem rendszeresen sportolunk és a gyermekeinket is magunkkal visszük. Én magam is előszeretettel veszek részt a legkülönfélébb szabadidős programokon, sokszor egy nap többfélén is, ahol mindig elmondom, hogy mekkora ereje van a sportnak. Nemcsak a betegségektől mentes, hosszú élet titka, de közösség- és jellemformáló is. Azt hiszem, a legfontosabb a személyes példamutatás. Édesapaként és sportpolitikusként is.”

– Hogyan látja a minőségi sport helyzetét, közel- és középtávú jövőjét?

„A sport egyedülálló erőforrás, hiszen képes erősíteni a nemzeti identitást, összehozni különböző világnézetű és gondolkodású embereket. A mi feladatunk, hogy ezt az erőforrást minél inkább a társadalom építésére használjuk fel. Nyilvánvalóan vannak erősségeink, sikersportágaink, kiváló edzőink, remek oktatás-módszertanunk és egyre nagyobb lehetőségeink, hogy mindezt megmutassuk a világnak. A tradíciók, a hagyományosan sikeres sportágaink mellett igyekszünk azokat is felzárkóztatni, amelyek jobb eredményeket is produkálhattak volna, ha foglalkoznak velük. A rendszerváltás óta elhanyagolt területhez nyúltunk, amikor a MOB-bal közösen kidolgoztuk a 16 sportág hosszú távú fejlesztési koncepcióját. Szintén évtizedes elmaradást törlesztünk a létesítmények építésével és korszerűsítésével. A minőségi sporthoz minőségi infrastruktúra kell, a sportolók mellett a gyerekeknek és a nézőknek is. Olyanok, amelyekben nemzetközi versenyek rendezhetők, mert ez a gazdaság élénkítése mellett kedvez az ország megítélésének is. A mindennapos testnevelés az iskolákban kiváló alapot szolgáltat arra, hogy a gyerekeket ösztönözze a rendszeres testmozgásra. A kormányzati sporttámogatások hatására évről évre növekszik az utánpótlás korú igazolt sportolók létszáma, mára elérte a 302000 főt, amely 70.000-rel több mint néhány évvel ezelőtt. A kiemelt edzői program a hazai nevelőedzőket is motiválja itthoni munkájuk folytatására, a külföldön dolgozókat a hazatérésre. Ezek a lényeges sportpolitikai lépések, kombinálva a szisztematikus, hagyományosan jó testnevelés-oktatási módszertannal – amelyre egyébként már a távol-keleti országokban is felfigyeltek –, a sportközpontú neveléssel mind hozzásegítenek a minőségi sport további javulásához, a sportnagyhatalmi státusz erősödéséhez.”

– Véleménye szerint mennyire van hatással a közhangulatra az élsport sikeres volta?

„Elég, ha csak az elmúlt évi londoni olimpia vagy a közelmúlt sport-világ eseményeinek magyar sikereit vesszük számba. Egy emberként örül az ország a megszerzett érmeknek. A győzelem közös nevezőre hoz, mondhatnánk, nemzeti egységet teremt. A sport felemel, megtanít becsületesen győzni és emelt fővel veszíteni.”

– Ön mit tart a legsürgetőbben megoldandó feladatnak?

„Minden olyan feladatot, amit a kormány azért tehet, hogy a sport és a fiatalok érdekeit szolgálja, a lehető leggyorsabban igyekszik megtenni. A magyar sport vonzó és megtartó erejét erősítjük minden rendelkezésünkre álló eszközzel. Kiemelten kezeljük a magyar sport ügyét, mert hiszünk a fiatalokban, az egészséges nemzedékek felnevelésében. A sportlétesítmények további korszerűsítése, az egyesületi élet erősítése fontos feladat. Nekünk lehetőséget, méltó körülményeket kell biztosítanunk, a sport- eredményeket a sportolók és az edzők garantálhatják.”

– Köztudott, hogy korábban sok éven át versenyszerűen kungfuzott. Ez a tevékenység a rengeteg közéleti szerepléssel óhatatlanul háttérbe szorult. Mit tesz kiegészítésként? Kielégítik a protokolláris futások, focizások, vagy akár az éjszaka terhére is, de a kungfu továbbra is a programban szerepel?

„Az élet minden területén törekedni kell az értelmes kompromisszumokra, de nem mindenáron. A sport, a harcművészet számomra az energia forrása, nem luxus, hanem életben tartó erő. Nagyon sokat tanultam a kungfu által. Nem iktathatom ki a heti rendből azt, ami a mai napig formál és fejleszt. A rendezvényeken valóban sokat sportolok, kiegészítésképpen rendszeresen futok is, mikor a hivatalos elfoglaltság és a család engedi, de a kungfu helyét teljesen egyetlen más sport sem töltheti be.”

– Ha tehetné, 2014-ben mely sportág világversenyét nézné meg legszívesebben?

„Nagyon büszke vagyok a magyar sportolókra, és külön öröm számomra, ha itthon szurkolhatunk nekik. Idén ott voltam minden hazai rendezésű világversenyen, így jövőre sem szeretnék kihagyni egyet sem. A női kézilabda Eb-t semmiképpen sem hagynám ki.”

– Kik azok az élsportolók, akikkel különösen szimpatizál és miért?

„Egerszegi Krisztina sportolói munkásságának nagy tisztelője vagyok. Kovács Katinak, Kozák Danutának, Szabó Gabinak nagyon szurkoltam Londonban. Görbicz Anitát, a kézilabdázás zsenijét, vagy Imre Géza párbajtőrvívó világbajnokunkat említeném még, de szerencsére hosszú lehet a sor. Minden magyart büszkeséggel kell, hogy eltöltsön sportolóink tehetsége, tudása, szorgalma.”