Sportembereink a forradalomban is helytálltak

Hegedüs István ideális alakját a 20 forintosokon láthattuk

Ha Balczó András megjelenik valahol, annak nagyon fontos oka van. Csütörtök délután a Testnevelési Egyetem kertjében koszorúzta meg Hegedüs Istvánnak, az öttusasport hősi halottjának szobrát.

Róma öttusázó hősei: Balczó András és Németh Ferenc (Fotók: JochaPress.hu)

Az öttusázók koszorúját összesen hét olimpiai aranyérem tulajdonosa helyezte el, hiszen Balczó András mellett Németh Ferenc és Martinek János hajtott fejet – általánosságban nem ismert viszont, ki volt az 1956-ban lelőtt Hegedüs István.

Martinek János Szöulban – Németh Ferenchez hasonlóan – egyéniben és csapatban is olimpiai bajnok lett

Hegedüs öttusázóként magyar bajnoki címet szerzett, és tanítványai körében közszeretetnek örvendett úszóedzőként. Éppen róluk akart gondoskodni, amikor egy nappal az 1956-os forradalom kitörése után ávósok lelőtték a Szófia utcában.

– Azt mondta, siessünk az uszodába, mert ha a gyerekek kimentek, sürgősen haza kell küldeni őket. Félt ugyanis, hogy bajba keverednek – idézte fel e napot később Gerendás László úszóedző, aki Hegedüs Istvánnal együtt dolgozott. – Az aggodalma jogos volt, hiszen tizennégy-tizenöt éves fiatalokról volt szó. Ők is képviseltették magukat a két nappal ezelőtti megemlékezésen, felelevenítve egykori trénerük alakját, aki hatvan éve olyan stílus híve volt, amely most sem általános itthon.

– Minden gyerekre odafigyelt, mindegyikünk technikáját türelemmel javította, de soha nem beszélt úgy, hogy bárkit megalázzon. Az egyik legnagyobb szakember, szövetségi kapitány lehetett volna – hangzott el a szobornál, amelyről Pécsi Gábor volt szövetségi kapitány az egybegyűlteknek elmesélte, valóban nagyon hasonlít Hegedüs Istvánra.

Az egykori öttusázó alakjával évtizedeken át nap mint nap találkozhattak itthon a magyarok, de ezzel is kevesen voltak tisztában. A papír húszforintos 1960-tól 1992-ig volt használatban, a kalapácsot és búzakalászt tartó férfialakhoz az ötvenes években Hegedüs István sokoldalúan edzett, izmos teste volt a modell. Tanítványai ma is úgy beszélnek mesterükről, mint aki megvalósította számukra az apaképet – ami szintén edzői alapelv.

Fotó: Farkas József

1956 októberében veszítette el Magyarország Nagy József válogatott kajakversenyzőt is, aki ekkor még a TF hallgatója volt, és szintén fegyvertelen, amikor az ÁVH emberei lelőtték az Árpád úton egy tömegdemonstráción. Reménybeli nagy sportembereink közül Zsivótzky Gyula is majdnem a forradalom áldozata lett, amikor a Csörsz utcai TF-pályán futóedzés közben valaki rálőtt, majd amikor az Alkotás utcát szovjet tankok lőtték, miközben ismét edzeni akart. Túlélte mindezt, és a hatvanas években előbb két olimpiai ezüstérmet, majd aranyat nyert kalapácsvetésben.

Czibor Zoltán, az Aranycsapat tagja és Tóth Géza későbbi olimpiai ezüstérmes súlyemelő a Déli pályaudvarnál vasúti kocsikat döntött fel, hogy megállítsa a tankokat. Sportolóink – más-más módon – az utca hőseivé váltak 1956-ban.

Az olimpiai ezüstérmes, kétszeres világbajnok Tóth Géza a perzsa sah ajándékával

Trianon 1956-ban

A sport és 1956 kapcsolatáról a hét elején a Római Magyar Akadémián tartottak konferenciát. A forradalom leverése után megtartott melbourne-i olimpiát a magyar sport Trianonjaként tartja már számon a sporttörténelem, hiszen a küldöttség nagy része disszidált. A háromszoros olimpiai bajnok Kammerer Zoltán is részt vesz a Testnevelési Egyetem hallgatóival azon az ’56-os emléktúrán, amelynek során Pannonhalmáról gyalogosan, kerékpárral, lóháton és vízen jutnak el Budapestre szerdától vasárnapig, október 23-ig.

(mno.hu / Arday Attila)