Szeged, a megbüntetett sportváros

Nem vitás: Szeged igazi sportváros nemzetközileg jegyzett egyesületekkel, sportolókkal. A létesítmények színvonalában azonban messze elmarad az elért eredményektől, több a romhalmaz, mint a minőségi létesítmény – írja a Délmagyarország.

Rangadó vasárnap délben az újszegedi sportuszodában. Szeged–Szolnok vízilabdacsata. Jóformán a medencébe lóg az emberek lába. A lelátó úgy néz ki, mint amit rakétatámadás ért. Faragó Tamás, az egykori világklasszis pólós a meccs szakkommentátora. „Szégyen, hogy a Szeged ilyen körülmények között játszik!” – mondja az élő közvetítésben Faragó. Tényleg az!

Az uszoda 1978. május 1-jén készült el. Sokat nem változott. 2011-ben kapott új sátrat, a Szegedi Sport és Fürdők Kft. munkatársai szinten tartják, de csodát ők sem tudnak tenni. Szegeden nincs normális fedett uszoda. És egyelőre úgy néz ki, hogy nem is lesz. Szentesen épül (1,2 milliárd forintból, 30 százalékát Szentes önkormányzatának önrésze fedezi, 70 százalékban pedig a taós pénzek), Szolnokon elkészült, Debrecenben még egyet építenek. Az OB I-ben lassan már csak a kétszeres mk-győztes A-Híd Szeged játszik sátorban. Olimpiai bajnok, világbajnok, BL-győztes, LEN-kupa-győztes sportolók otthona a lassan már közröhej tárgyát képező létesítmény.

Az újszegedi sportcsarnokot 1975. november 7-én adták át. Uszodának épült, sportcsarnok lett belőle. A szegediek szeretik. 2000-ben kibővítették, ez volt az utolsó igazán nagy sportberuházás Szegeden. Érdekes, annak ellenére, hogy azért a mai kornak már nem megfelelő a spori, nemzetközi meccseket még lehet benne rendezni. Volt itt válogatott kézilabda-mérkőzés, röplabdaválogatott-torna, Davis-kupa-találkozó, Erdei-bokszmeccs. Jó, nem nagyok, de legalább volt. Azonban nagy eseményre, így akár világbajnoki vagy Európa-bajnoki rendezvényre alkalmatlan. A kiszolgáló létesítmények, a lelátó, a fény, a hangosítás, a VIP-terem hiánya mind- mind olyan, amely nélkül egy korszerű aréna már nem létezhet.

És akkor a Felső Tisza-parti stadion és az SZVSE-pálya. Micsoda csatákat élt meg a két létesítmény, amely 2013. november 6-án jóformán ugyanúgy néz ki, mint 1970. november 6-án. Ha a Szeol-pályát beneveznénk a világ legrondább stadionja versenyre, eséllyel pályázhatna az első helyre. A tervezett szegedi stadion várható teljes költségvetése 3 milliárd forint, ebből 2,3 milliárd az építési költség, a taós pályázaton nyert közel 700 millió forint az első ütemre fordítandó összeg. Igaz, még nem kezdődtek el a munkák.

Az SZVSE is az élbolyban végezne. Nemcsak a futballpálya, hanem a két atlétikapálya is katasztrofális állapotban van. Még mindig salak borítja, a Szeolon van egy rekortáncsík, de már az is kezd megöregedni.

http://www.delmagyar.hu/sport/szeged_a_megbuntetett_sportvaros/2356572/