Téglás Péter: Az anyagi megbecsülés megnyugtató és ösztönző!

A legfelső sportvezetés számos módon igyekszik elérni, hogy az elismerten legjobb magyar edzők ne menjenek külföldre, hanem inkább itthon, a magyar sport javára kamatoztassák képességeiket. A másik, hasonló cél az, hogy a következő időszakban a már évek óta külföldön dolgozó, kiváló szakemberek közül többeket hazacsalogassanak.

Ennek érdekében született az a határozat, amely első körben 154, már korábban és többszörösen bizonyított szakembernek biztosít olyan anyagi feltételeket a nyugodt munkavégzéshez, amely valóban segíti őket abban, hogy itthon végezzenek kiemelkedően sikeres munkát. A kiemelt edzők közül a mob.hu ez alkalommal a női asztalitenisz válogatott szövetségi kapitányát, Téglás Pétert kereste meg.

„Kár lenne tagadni, számomra a megbecsülésnek ez az anyagi forrása igen-igen megnyugtató, egyben ösztönző hatású is” – hangsúlyozta Téglás. „Korábban sokkal szerényebb volt a fizetésem és arra sem vehettem meg a mérget, hogy márpedig azt az összeget mindig és azonos időben meg is kapom. Abban az eddig volt anyagi bizonytalanságban nem volt egyszerű mindig a munkára koncentrálni, illetve a felmerülő gondokra lehetőleg nem gondolni. Ez az áldásosnak egyáltalán nem nevezhető alaphelyzet most a hatályba lépett kormánydöntés révén alapvetően megváltozott.”

– A pénz csak az egyik – bár kétség kívül igen fontos – tényező. Azért – miként az Ön esetében is bizonyított tény – a szakma sem utolsó, sőt. Igen fontos szempont. Különben nem maradt volna meg immár lassan két évtizede az edzői pályán.

„Való igaz, érdekes utat futottam be az eddigi éveim során. Mivel apám volt az ESMTK elnöke, így kézenfekvő volt, hogy ott kezdtem el pingpongozni, úgy tizennégy éves koromban. Később megfordultam számos klubban, így játszottam a Terézvárosi IKV-ban, Balatonszárszón és Balatonföldváron, majd a gimnázium befejezését követően jelentkeztem a TF szakedzői szakára. 1993-ban hívott Ormai Laci bácsi a Statisztikába, így bár még nem vagyok 40 éves, mégis 20 éves edzői múlttal rendelkezem.”

  Téglás Péter és dr. Ormai László

– Hogyan haladt felfelé azon a bizonyos szamárlétrán?

„1997-ben lehetőséget kaptam a serdülő- és ifjúsági válogatott felkészítésére, 2005-ben pedig rám bízták a legjobb felnőtteket. Szinte menetrendszerűen én is átestem életem nagy csábításán, amikor 2008-ban négy éves szerződésajánlatot kaptam az angol válogatott mellé. Bár az anyagiak ugyancsak csábítóak voltak, mégis elhárítottam a felkínált lehetőséget. Egyértelműen az volt a döntésem oka, hogy mindig minőségi játékosokkal dolgozhattam, minőségi eredmények reményében.”

– Ezt a várakozását az élet eddig maximálisan vissza is igazolta, hiszen a női válogatott – elsősorban az Európa-bajnokságokon – kitűnő eredményeket ért el. A közelmúltban viszont komoly vérveszteséget szenvedtek el Tóth Krisztina immár végleges visszavonulása következtében.

„Kriszti nagyon hiányzik a csapatból, de 38 évesen már senki nem várhatta, hogy még eddig vagy addig az asztal mellett marad. A legnagyobb baj az, hogy rendkívül kicsi a merítési lehetőség. A nemzeti együttes gerincét változatlanul Póta Georgina(28) és Lovas Petra(33) alkotják, mellettük még Pergel Szandrára (24) számíthatok. A keretben van még Madarász Dóra (20), Ambrus Krisztina(21) és Nagyváradi Mercedesz(19), ami rettentően kevés. Ráadásul az ifjúságiaknál még nagyítóval sem láthatók olyanok, akik a közeljövőben akár csak egy kicsit is megszorongathatnák a jelenlegi legjobb felnőtteket.”

– Tény, hogy az asztalitenisz sokat vesztett korábbi népszerűségéből. Mit gondol, mennyit változhat a helyzet azt követően, hogy a sportág  bekerült a kiemelt sportágak immár tizenhatos mezőnyébe?

– Meggyőződésem, hogy a megváltozott besorolással alapvetően „felfrissül” a sportágunkat korábban körülvett rossz levegő. Jómaga is érzem és élvezem a felém megnyilvánuló bizalmat. Legfontosabb törekvésünk az kell legyen, hogy minél több, igazi tömegbázist hívjunk életre. Olyanokat, mint amilyen például a budaörsi pingpong centrum, ahol 150-200 gyerekkel foglalkoznak rendszeresen.”

(Forrás: mob.hu)