Teljes az ellentmondás Gyurta Dániel és Széles Sándor között
Azok a régi, szép idők: Athén évében, 2004-ben
Döbbenetes volt nézni azt az érzelmektől teljesen mentes interjú bejátszást hétfőn reggel az M4 televízió adásában, amelyet a londoni olimpiai bajnok, háromszoros világbajnok Gyurta Dániel adott korábban az M1-nek.
Gyurta ugyanis változatlanul azt állította, hogy Széles – aki Londonban a debreceni színekben versenyzett Risztov Évát is olimpiai győzelemhez segítette! – volt az egyetlen ember, aki nem hívta fel őt az olimpiát követően. Az az állítás ebben a bejátszásban ugyan nem hangzott el, mely szerint Gyurta egy kezén meg tudja számolni, hány edzést tartott neki Széles, az viszont igen, hogy Virth Balázs és Kovácshegyi Ferenc megtette, amit tehetett. Ebből pedig egyenes ágon következik, hogy Széles nem.
Elég sokan ismernek ahhoz, hogy ki merjem jelenteni: soha nem voltam Széles Sándor ivócimborája azokban az években, amikor ő mértéktelenül sörözgetett. Jómagam már 2011 nyarán szembe mondtam neki: „Sanyikám, ha így haladsz, talán még Londont sem éred meg!”
Szerencsére Széles még ma is él és kár lenne tagadni, lényegesen jobb állapotban van, mint a „sörhabos” években volt. Jómagam is többször beszéltem vele személyesen, miként például az olimpia előtti utolsó, hódmezővásárhelyi edzőtábor idején ismételten telefonon is elértem őt.
Egy alkalommal arra kértem Szélest: jelezze a nem könnyen elérhető Daninak, hogy szeretném felhívni és egy igen rövid beszélgetésre kérni. Széles szólt is Gyurtának, én pedig előzőleg SMS-t is küldtem Dani telefonjára, hogy hívom. Este 7-kor egy órán belül hatszor próbálkoztam – eredménytelenül. Dani pedig azt közölte Szélessel, hogy nem kerestem.
Ezek után mindenki azt gondol, amit akar. Én csak leírtam a személyes tapasztalataimat, amelyek minden szaváért bármikor kiállok…
