Tizenöt éve támogatja az FTC tornászait
Takács Tibor(j) egyik ferencvárosi kedvencével, a vízilabdázó olimpiai bajnok Ambrus Miklóssal. Fotók: jochapress.hu
A tornasport idei utolsó eseményén a férfiak országos csapatbajnokságát az FTC-Ybl Tervező együttese nyerte, s Babos Ádám személyében az összetett verseny győztese is a zöld-fehérektől került ki. A névadó szponzor elnökével, Takács Tiborral a kettős siker okán beszélgettünk.
– Mióta kötődik a tornasporthoz?
„Családomban elég mély gyökerei vannak ennek a szép sportágnak. Szüleim a mai Vasas jogelődjében, a BBTE-ben tornásztak, a Pasaréti úton. Mindketten szorgalmasan gyakoroltak, alkalomszerűen túlóráztak is, ott ismerkedtek meg. Az edzés végén sokszor kézen jártak körbe a teremben, s egy alkalommal így mutatkoztak be egymásnak. Azután mind gyakrabban beszélgettek, végül pedig egybekeltek. Ezt követően születtem meg 1946 decemberének végén.”
– Szülei milyen eredményeket értek el?
„Édesanyám Galamb Sarolta néven szerepelt, ő vitte többre. Tagja volt a BBTE országos bajnokcsapatának is. Miután az 1944-es olimpia elmaradt, így hamarosan összeházasodtak. Anyám a szülést követően visszatért ugyan, de ismétlődő vesekő problémái miatt már nem kerülhetett be a válogatottba. Azt viszont elmondhatom, hogy az ő felemáskorlát gyakorlatát vitte tovább Korondi Gréti, aki 1952-ben ezen a szeren olimpiai bajnok lett.”
Helsinki, 1952 bajnoka, Korondi Margit
– Ön miként lett életre elkötelezett ferencvárosi?
„Az 1953 novemberi, 6-3-as magyar-angol meccs után, Mikulás napján Édesapám kivitt az Üllői útra, ahol a Honvéd és a Kinizsi játszott. A 0-0ra végződő találkozón az akkori „nagyválogatott” tagjait is láthattam játszani. Ettől kezdve, amikor csak lehetett, minden ferencvárosi meccsen ott voltam.”
– Évtizedekkel később azután egész magasra feljutott a ferencvárosi hierarchiában…
„Az Avanti cég reklámjának megszerzése volt egy jelentős ugrás számomra. Az utolsó, mindent eldöntő tárgyalás egy teljes éjszakán át tartott, amíg sikerült mindenben megegyezni. Később, 1991-ben szóba jött, hogy vállalnám-e a ferencvárosi tekézők támogatását. Elfogadtam a lehetőséget és ebből egy tízéves, komoly kapcsolat kerekedett ki.”
– A tekézőktől 2001-ben köszönt el, de maradt a Fradi-családban. Attól kezdve ugyanis mindmáig a tornászok névadó szponzora. Mi ebben Önnek az üzlet?
„Szüleim annak idején azt szerették volna, hogy tornász legyek, de ez a bennem megvolt bizonyítási vágy ellenére nem valósulhatott meg. Mindmáig úgy érzem, a tornasportot valamilyen módon szolgálnom kell. Ezért addig maradok, amíg nem jön valaki más, aki többet hoz, vagy jobban csinálja ezt, amit én teszek. Jelenleg közel 200 igazolt versenyzőnk van, akik jó kezekben vannak. Ez a szám önmagában is biztató.”
– Többször is magas pozíciót töltött be a klubvezetésben.
„Voltam alelnök is, egy ideig pedig elnöki tanácsadó volt a megnevezésem. Jelenleg a tornászok vezetője vagyok, de a zöld-fehér labdarúgók minden, számomra elérhető meccsén ott vagyok. Tomas Doll legénysége túlnőtte magát – biztos vagyok benne, hogy például a spanyol bajnokságban ugyanez az állomány sokkal többet is ki tudna hozni magából. Én – sokakkal ellentétben – ezért is örülök, és vagyok optimista a jövőt illetően.
– Személy szerint mit sportolt?
„Az asztalitenisz a kedvenc sportágam, amelyben mindmáig aktívan versenyzek egy alsóbb osztályú csapatban. A hazai találkozóinkat itt játszuk a Bécsi utcában, a Ferencváros felejthetetlen krónikásának, Nagy Bélának nevét viselő utcában, ahol többek között a még ma is labdavirtuóz, Faházi Janika is csapattársam..”
