Több vasat tart a tűzben a 70 éves olimpiai bajnok, Németh Miklós

Németh Miklós utolsó edzőjével, Kulcsár Gergellyel (Fotók: JochaPress.hu)

Október 23-án, a nemzeti ünnep napján érkezik 70. születésnapjához Németh Miklós, aki kerek negyven esztendővel ezelőtt Montrealban már az első dobásával eldöntötte a gerelyhajítás olimpiai bajnoki címének sorsát.

A bajnok örömét csak tetézte, hogy volt egy másik nevezetes „döntése” is: 94.58 méteres eredménnyel egycsapásra a világcsúcsot is sikerült megjavítania. Attól kezdve a reményt vesztett riválisai már csak a második helyre pályázhattak.

Mindez 28 évvel az után történt, hogy a II. világháborút követő első olimpián Londonban Németh Imre, Miklós édesapja olimpiai bajnok lett a kalapácsvetésben. A tudás és a szorgalom apáról fiúra szállt.

Az édesapjáról, Németh Miklósról készült szobor mellett

A magyar gerelyesek közül elsőként – Koltai Jenő mesteredző tanítványaként – Miklós tudott nagyobbat dobni 90 méternél, válogatottként 18 hosszú éven át képviselte a nemzeti színeket, miközben 1967-ben az Európa-, tíz évvel később pedig a világválogatottba is meghívást kapott. Ennek ellenére világ- és Európa-bajnoki győzelemmel sem büszkélkedhet, a négy olimpiai szerepléséből pedig csak egyetlen érmet tudott kihozni, az viszont ma is fénylő arany volt.

Koltai Jenő professzor úr Németh Angélát és Németh Miklóst is olimpiai aranyéremhez segítette

 „Nagyon sokat tettem az atlétikába, ahhoz képest többet érdemeltem volna. Már az első olimpiámat is sérülten küzdöttem végig Mexikóban, ahogy Moszkvában utolsót is. Ma sem könnyű kimondani, de tagadni sem lehet: sportágam – a sportok királynője – előbb az az égbe emelt, aztán kíméletlenül a pokolba taszított. A sérülések először csak nehezítették a dolgomat, és álmokat semmisítettek meg, aztán gyógyíthatatlanul tönkre is tettek. Elsősorban fizikailag, de a sok bajlódás és a kényszerszünetek miatt évekre idegileg is. Harminc évesen lettem olimpiai bajnok, ha a bajok elkerülnek, bizonyára lehettem volna másodszor is az.  ” – nyilatkozta a „születésnapos” Németh Miklós a Telekom Sporthír Szolgálat munkatársának.

Ha a visszavonult sportnagyságok közül valakit is, Németh Miklóst egészen biztos azok közé lehet sorolni, akik tudatosan készültek a civil életre, és a versenyzéssel felhagyva gyorsan fel is találták magukat.

„Ha igazi kárpótlást nem is jelentett a számomra, szakmai sikert az feltétlenül, hogy élvonalbeli gerelyhajítók kértek tanácsot tőlem, és jöttek el a magánpályámra. A brit Tessa Sanderson közreműködésemmel lett olimpiai bajnok 1984-ben, ahogy az 1992 és 2000 között sorozatban háromszor is az ötkarikás versenyek legjobb gerelyhajítójának bizonyuló, közben világcsúcsot is javító cseh Jan Zelezny is hálával gondolhat rám.”

Tapasztalatait és ötleteit a szó szoros értelmében formába öntve megalkotta, majd piacra dobta a saját műhelyében gyártott gerelyeket, amelyekkel viszont hiába dobtak a világcsúcsnál nagyobbat, a nemzetközi szövetség sorra tiltotta be a Németh-féle és a többi gyártó érdesített felületű sporteszközeit. Ezek után sem adta fel, pedig a nemzetközi szövetség többször is keményen betartott neki, és egyáltalán nem tanúsított tiszteletet a felbőszített olimpiai bajnoknak.

„Ma évente 1500-2000 kifejezetten jó minőségű gerely kerül ki a műhelyünkből. A piac kitisztulni látszik, és tulajdonképpen kétpólusúvá alakult át. Álljuk a versenyt a Nordic Sport termékeivel, miközben egyre több távol-keleti – elsősorban kínai – cég próbál elhódítani vevőket az olcsóbb, de csak tömegcikknek nevezhető termékeivel. A 2000-es évek eleje óta a műfüves és szintetikus borítású sportpályák előállítóinak versenypiacán is jelen vagyunk. Az egyik referenciánk a székesfehérvári atlétikai stadion, ahol egyre rangosabb nemzetközi viadalokat szerveznek, Gyulai Istvánnak, a nemzetközi szövetség néhai főtitkárának a tiszteletére.”

Ami a jelent illeti: lehangolónak nevezi a nemzetközi szövetséget, de valójában az egész sportágat lejárató eseményeket, amelyek súlyos következményeként Lamine Diack, az IAAF egykori szenegáli elnöke még mindig házi őrizetben van Párizsban. Arról is megvan a véleménye, ahogy az orosz sportvezetők az egész világot megpróbálták lóvá tenni.

„Ami 2016-ban történt, és a kizárások, az eltiltások, a nyomozások és szankciók egyre kínosabb sorozatát illeti, arról csak annyit mondhatok, hogy nem volt a sportok királynőjéhez méltó. Az előkelőségnek nyoma veszett, és csak remélni tudom, hogy ennek a Canossa-járásnak egyszer csak vége lesz ” –  összegezte a véleményét a 70 esztendős Németh Miklós,  aki 12 éven át a Budapest Nagydíj, majd GP viadal menedzsereként világsztárokat hozott el Budapestre.

Németh Angéla (középen) olimpiai bajnoktársai, Rejtő Ildikó és Dömötör Zoltán társaságában

Egy különleges egybeeséséről nem lehet megfeledkezni. A magyar atlétika nem egy, hanem két – ráadásul egyformán Németh nevű – gerelyhajító olimpiai bajnokkal büszkélkedhet, mind a kettő 1946-ban született, a Testnevelési Főiskolán végzett, és Koltai Jenő tanítványa volt. Sajnos 2014-ben eltávozott Németh Angéla, aki 1968-ban Mexikóban nyert olimpiát, egy évvel később pedig Athénban az Európa-bajnokságon is győzni tudott.

(Telekom Sporthír Szolgálat – Szalay Péter)