A 25 éves látássérült sportoló mindennapjaihoz épp úgy hozzátartozik a modellkedés, műsorvezetés vagy az előadások levezénylése, mint a napi két edzés.
– Szeretnék az élet minden területén helytállni, és persze minél szebb sporteredményeket elérni – mondta Zsófi.
Nagy szerelmét, a triatlont nem hagyta el, csak félretette, jelenleg a parakerékpárra összpontosít.
– A Szingó Balaton Team versenyzőjeként Márkus János vezetésével és a pilótám, Kapott Szonja segítségével edzek. A 2020-as, Tokióban megrendezésre kerülő paralimpiai játékokra készülök gőzerővel, jövőre nyolc nemzetközi versenyen szeretnék indulni. A legfontosabb, hogy kvótát tudjak szerezni.
A Rióról csak egy hajszállal lemaradó triatlonista életében mély nyomot hagyott, hogy végül nem jutott ki Brazíliába, a nyári játékokra.
– Nagyon nehéz volt elfogadnom és továbblépnem, hiszen teljes szívemmel készültem arra, hogy ott lehessek. Most már igyekszem csak a jövőre, köztük a kerékpározásra koncentrálni.
És hogy mit gondol a budapesti, de most Székesfehérváron élő Lengyel Zsófia a fogyatékkal élők sportolási lehetőségeiről a megyében?
– Székesfehérvárt tartom az ország legsportosabb városának, de Fejér megyében is sok egyesület működik és fiatal sportol rendszeresen. Példát kívánok állítani sorstársaimnak, a fogyatékkal élőknek, hiszen elszántsággal és kitartással az életben bárhol boldogulhatnak – vallja.
(FEOL)
