Ugyanolyan hétköznapi gyerekek vagyunk, mint előtte

Shares

Csütörtökön a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-váltó megszerezte Magyarország első téli olimpiai bajnoki címét, azonban a négyes alapembere, Liu Shaolin Sándor szerint azóta nem változott semmi, ahogyan ők sem változtak meg, továbbra is két lábbal a földön tudtak maradni.

Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang. Fotó: Derencsényi István/MOKSZ

Kossuth Rádiónak adott interjújában olyan titkokat is elárult, mint hogy milyen zenét hallgat a versenyek előtt, hogyan viszonyul a rajongótáborához, és mit mondott társainak a finálé előtt az öltözőben.

„Be tudtunk jönni most is az ajtón, befértünk, nem volt akkora az arcunk. Ugyanolyan hétköznapi gyerekek, srácok vagyunk, mint előtte” – nyilatkozta a Kossuth Rádiónak a csütörtökön történelmi olimpiai aranyérmet nyerő rövidpályás gyorskorcsolya-váltó tagja, Liu Shaolin Sándor. A 22 éves gyorskoris hozzátette, mindig arra törekedtek, hogy az ilyen remek eredményeik után is a földön járjanak.

„Nagyon próbáltam fókuszálni az egyéni versenyeimre, mind a négy távomon benne voltam a döntőben, nagyon sok fájdalom van ebben az egészben” – árulta el Liu Shaolin, aki azt elmondta, hogy ez nem is fog változni. „Ahogy édesapám mondta, minden egy perc mögött tíz év munka van.”

A friss olimpiai bajnok arról is beszélt, hogy a csapatverseny előtt az öltözőben nagyon rosszul érezte magát az 500 egyéni után, hiszen A-döntőbe várta magát. Próbálta összerakni a versenyt fejben, és társait is azzal biztatni, hogy neki is sikerült fejben összeszednie magát a B-döntő előtt, azt meg tudta nyerni. „Nem borogattunk padokat előtte, nem ugráltunk egymás nyakába, mindenki higgadt és céltudatos volt.”

A csapatverseny döntőjében is négy csapat indult, azonban a mezőny rövid idő után három csapatosra szűkült, ugyanis a hazai, dél-koreai négyes kicsúszott és tetemes hátrányból folytatta a finálét.

„Én menni akartam, akartam tolni, ezt szerintem Lina, az edzőnk is látta rajtam és érzékelte, de folyamatosan azt kiabálta nekem, hogy nyugodjak meg és várjak ki az utolsó pillanatig” – hozzátette, angolul és magyarul is próbált jelezni neki, de „ilyenkor már mindenki, minden nyelven kommunikál”. Visszatérve a dél-koreai csapatra, elmondta, hogy nagyon rosszul váltották le az elesett embert, és már akkor kaptak egy kört, azt tudták, hogy nem fogják visszahozni. „Nem kezdtük el tolni, mint siket a csengőt, hanem higgadtan ment mindegyik csapat, és mindenki nagyon jól tudta kezelni a kiesésüket.”

A fiatal gyorskorcsolyázó elárulta, hogy általában Justin Bieber zenéit hallgatja a versenyi előtt, és azt is, hogy napszemüvegben kénytelen járkálni a hatalmas dél-koreai rajongótábora miatt. „Nagyon jó érzés, de egy kicsit nehéz is már. Jó, hogy ilyen sokan támogatnak minket. Reméljük, hogy Magyarországon is minél többen jönnek majd oda hozzánk az utcán.” 

A teljes interjút a lejátszóra kattintva hallgathatja meg.