Új felállásokat is kipróbált Mocsai Lajos Gyöngyösön

Shares

kézilabda_Nagy Viktor,Nemzeti Sport, Török Attila

     Nagy Kornél kemény őrizetet kapott (Fotó: Nemzeti Sport, Török Attila)

Nehéz hasonlóságot keresni és találni a magyar férfi kézilabda válogatottnak a dániai Európa-bajnokságot megelőző, utolsó, eddigi két, lejátszott előkészületi mérkőzése között, amelyekre Gyöngyösön, a Provident Kupa keretében került sor. Az első napon ugyanis Mocsai Lajos legénysége alulmaradt (28-29) a csehekkel szemben, míg a második játéknapon, szombaton, koradélután egyértelmű győzelmet (31-28) arattak a fehéroroszok ellen. Felkért, állandó szakértőnk, Kovács Péter ez alkalommal is szívesen elmondta véleményét a látottakról.

„Az első játéknap két találkozóját a helyszínen nézhettem végig – azért ott más a hangulat, mint a képernyő előtt” – jelezte az Évszázad Játékosának 2000-ben megválasztott Kovács, a Budapesti Honvéd egykori kiválósága. „Eléggé meglepő volt, hogy a csehek az első két gólt leszámítva szinte végig vezettek, a mienknek csak az 51. percben sikerült egyenlíteniük, de végül a cseheké volt az utolsó szó.

Újdonság volt  a magyarok összeállítása, mert ebben a felállásban még soha nem kezdett mérkőzést a csapat. Mocsai Lajos a korábbi gyakorlattal ellentétben – amikor inkább a játékidő második felében tette próbára az újoncokat, illetve kevés rutinnal rendelkezőket – most kezdéskor alkalmat adott többeknek is ebből a kategóriából.”

– Magáról a játékról mit lehet elmondani?

„Az első 30 perc során elsősorban a kapusok közötti különbség volt szembetűnő: a berlini Füchse hálóőre, Stochl bravúrok sorát mutatta be, míg a mi oldalunkon ez alkalommal ez nem jött össze. Térfélcsere után ez a különbség jelentősen csökkent, ráadásul a támadójátékunk is feljavult. Összesítve a látottakat, Császár Gábor, Putics Barna, Szőllősi Szabolcs és Mocsai Tamás nyújtott az átlagnál többet, míg a hullámzó védő- és támadójátékunkon egyaránt van még javítanivaló.”

– A pénteki, egygólos mínusszal zárult, csehek elleni 60 perc után következett Fehéroroszország. Milyen változásokat látott a mienk részéről?

„A fehéroroszok lengyelek elleni meglepő, ugyancsak egygólos sikerét követően kétszeresen kíváncsi voltam. Megerősítést nyert, hogy a lengyelek elsősorban azért vesztettek, mert elszórakozták a második félidőt. A lengyeleknél számos, olyan kiválóság játszik, akik már előbb számolgatnak, s csak azután teszik igazán oda magukat. Mivel a barátságos mérkőzések értéke jelentősen veszített korábbi paritásából, így nem is nagyon figyelnek oda az eredményre. Igazolódott korábbi véleményem, mely szerint a cseheké a jobbik csapat, jobb játékerővel, míg a fehéroroszok nem töltenek be majd jelentős szerepet Dániában, ahol Montenegróval, Horvátországgal és Svédországgal szerepelnek egy csoportban.”

Rutenka Siarhei, fehérorosz– Magyarország már nyolc góllal is vezetett, ez végképp nem tett jót a meccs színvonalának…

„Az első napihoz képest a legfontosabb a győzelem ténye, hiszen egy világverseny előtt az eredménynek csak megnő a jelentősége. A fehéroroszoknál a tizenegy gólig jutott Siarhei Rutenka messze kiemelkedett, viszont érthetetlen módon több, olyan játékosuk nem lépett pályára (például az egyik jobbszélső, az ő öccse sem), akik ebben a válogatottban a jobbak közé tartoznak. Kapusukat, Cerepenkot pedig feltehetően azért hozták el, mert neki volt érvényes útlevele…

Ami ennél sokkal fontosabb, hogy magyar részről Mikler Roland bravúrok sorát mutatta be! Mellette Ancsin Gábor, Császár Gábor és Szőllősi Szabolcs nyújtotta a legtöbbet, de említést érdemel az újonc, négy gólig jutott balszélső, Varsandán Milán is.”