Vajda László tanácsai Pekingből
Vajda László. Fotó: Sportgéza
A Peking újabb sikeréért dolgozó Vajda László szerint a NOB a jövőben is őrködik majd a versenyek magas színvonala felett.
Jelenleg Peking az állandó lakhelye Vajda Lászlónak, a Magyar Olimpiai Bizottság egykori nemzetközi igazgatójának, aki három nyári olimpián is (Sydney, Athén és Peking) a szervező bizottság megbecsült tagja volt, és akit immár több mint másfél évtizede kézről kézre adnak egymásnak a nyári és a téli ötkarikás versenyek megrendezésére pályázó városok, de azok a tanácsadó cégek is, amelyek a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésével foglalkoznak. Bátran kijelenthető, hogy Vajdánál felkészültebb olimpiai bennfentes aligha akad Magyarországon, de valójában még az sem túlzás, hogy a tengeren innen és túl is kevés a hozzá hasonló tudású és emellett még hadra is fogható szakértő. Magától értetődő, hogy a magyar rendezés életképességét is időszerűségét boncolgató korábbi tanulmányok készítői az ő tudására is számítottak.
A Telekom Sporthír Szolgálat munkatársa a kínai fővárosban érte el Vajda Lászlót, aki jelenleg stratégiai tanácsadóként annak a „csapatnak” a tagja, amely Pekingbe szeretné elhozni a 2022. évi téli olimpiai játékokat.
Arra a meghatározó fontosságú kérdésre, hogy az Agenda 2020 reformterv milyen előnyt jelent a jövőben felsorakozó pályázó városoknak, a magyar szakember olyan választ adott, ami a MOB múlt heti közgyűlésén elhangzott optimista véleményeket erősítette.
„A költségek visszaszorításával az elkövetkezendő évtizedek házigazdái leginkább a versenyszínhelyek kialakításánál számolhatnak. Az ideiglenes – visszabontható és újra felhasználható – megoldások korszaka már elkezdődött, és minden jel arra utal, hogy újabb fejlesztések is csatát nyerhetnek. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a szervező bizottságok büdzséjét a jövőben is jelentős mértékben terhelik majd az emberi erőforrásokkal, a legmodernebb technológiák és a telekommunikációs szolgáltatások biztosításával kapcsolatos kiadások – hangsúlyozta Vajda László. – Tapasztalatom szerint igen nehéz a rendező városok, illetve országok olimpiával kapcsolatos költségeit definiálni, mivel a szükséges beruházások jelentős része – mint például az új utak, repülőterek, vasúti hálózatok és állomások, ugyanúgy a hidak és a felépülő szállodák – mind-mind ott maradnak a rendező városban, és a nyári játékok után is a települést, vagy egy egész régiót szolgálnak, a helyi lakosokat és az oda látogató turistákat is. Ezért tartom torzítottnak azokat a hatalmas összegeket, amelyek a pekingi nyári és a Szocsiban lebonyolított téli versenyek kapcsán röppentek fel.”
Az első olyan olimpia, amelyet remélhetőleg gazdaságosnak és a fenntarthatóság kívánalmait követőnek lehet majd nevezni, legkorábban 2024-ben valósulhat meg. A sokakban felmerülő kérdés az, hogy nyolc évvel a nagyon drága Riói, és néggyel a máris fényűzőnek ígérkező tokiói játékok után a „lefékezést” nem követi-e majd a versenyek színvonalának hanyatlása?
„Nehéz most, 2015 elején megjósolni, hogy mi lesz 2024-ben és azt követően. Én hiszek a helyszínek „moderált” szétterítésében egy adott országon belül, ugyanakkor sokkal kevésbé abban, hogy egy vagy több szomszédos országot könnyedén és konfliktusoktól mentesen be lehetne vonni a lebonyolításba. Meggyőződésem, hogy a NOB megfelelő módon óvja majd az olimpiai versenyek színvonalát, hiszen ez az elemi érdeke. Az olimpiai mozgalom vezetői sohasem fognak megfeledkezni arról, hogy milyen az esemény megítélése a közönség, a média, nem utolsósorban a szponzorok szemszögéből.”
Vajda László úgy gondolja, hogy a jövő házigazdáinak kiválasztása nem mindig, illetve nem csak azon múlik majd, hogy mennyi pénzt tudnak megmozgatni a sikeres lebonyolítás érdekében. Véleménye szerint egy ország kiemelkedő sportsikerei is hozzájárulhatnak a pályázat sikerre viteléhez, de alapvetően soha nem lesznek meghatározó erejű tényezők a döntéshozók számára.
Végül, mint az olimpiai mozgalom „idegenlégiósa” de úgy is lehet mondani, hogy utazó nagykövete, arról beszélt, hogy a 2024-es játékok lebonyolítására megbízást kiérdemlő országnak a szervezés szerteágazó feladatainak teljesítése közben milyen nehézségekre kell felkészülnie.
„Mint eddig szinte mindig, a szervezőknek a büdzsé emelkedésének féken tartása okozhat gondot, de a közvélemény és a politikában az ellenzéki oldalon állók kritikus véleményének kezelése is sok energiát emészthet fel. Körültekintve a világban, arról is szót kell ejtenem, hogy a biztonsággal és a világgazdaság váratlan eseményeivel kapcsolatos események is nagy kihívást jelenthetnek az olimpiát szervező országnak.” – mondta befejezésül a magyar szakember.
Telekom Sporthír Szolgálat – Szalay Péter
