Varga Dániel: Örök hiányérzet, hogy nem nyertünk

Shares

Varga DánielVarga Dániel (a képen) szerint nincs öt gól különbség a szerb és a magyar válogatott között. A 31. vízilabda Európa-bajnokság döntője után (Szerbia–Magyarország 12-7) a találkozó főszereplői nyilatkoztak.

Benedek Tibor, a magyar válogatott szövetségi kapitánya (az M1 kamerája előtt): „Az hiányzott az elején, hogy belőjük az emberelőnyöket és kivédekezzük az emberhátrányokat. Ennek ellenére sokáig úgy éreztem, hogy vissza tudunk jönni a meccsbe, de amikor egy picit sikerült felzárkóznunk, mindig tudtak újabb gólokat dobni. Hogy mi hiányzott? Nem tudom, talán majd, ha visszanéztem a meccset. Egész végig az hiányzott, hogy belőjük az előnyöket, és kivédekezzük a hátrányokat. Mindkettő nagyon rossz arányban sikerült. Igazából akkor tudatosult bennem, hogy kikaptunk, amikor a vége felé hat góllal elmentek. Igen, csalódott vagyok, de éltem már át hasonló történetet, és tudom, hogy minden minket erősít. Még akkor is, ha most óriási csalódást érzünk. de az élet erről szól, egyszer fent, egyszer lent, most egy kicsit lejjebb. Én arra vagyok büszke, hogy amikor fent voltunk, akkor nyertünk, amikor meg lent, akkor másodikok lettünk. Ez óriási büszkeség, a csapat eredménye. Hogy biztató-e ez az eltelt két év? Nem biztató, hanem ez így volt, nagyon sokat tettünk azért, hogy így legyen. Hogy mi lesz jövőre, mi lesz utána, az majd kiderül.”

Varga Dániel, a magyar válogatott csapatkapitánya, az M1 kamerája előtt: „Nagy tapsot kaptunk, de én azért el tudtam volna képzelni nagyobb tapsot, persze abban az esetben, hogyha aranyérmet nyertünk volna. Nem így terveztük, de a tapsra visszatérve: nagyon hálásak vagyunk a magyar közönségnek és mindenkinek, aki lehetővé tette, azt hogy itt Budapesten egy ilyen fantasztikus színvonalú Európa-bajnokságon játszhassunk. A végeredmény nem reális. Azért öt gól különbség nincsen a két csapat között, főleg nem egy döntőben, de én azt gondolom, hogy ennek a négy évnek úgy futottunk neki, hogy a szerb mindenki fölött áll játéktudásban, és két nagy világverseny után azt kell hogy mondjam, hogy még mindig igaz ez. Most nehéz visszafelé is nézni, meg előrefelé nézni is. Szerintem itt mindenki július 27-éig látta akár a pályafutását is, így most nem is tudom értékelni, hogy abszolút értelemben mit jelent ez az ezüst. Örülök, hogy döntőbe jutottunk, örülök, hogy ilyen nagyszerű két hét van mögöttünk, de most borzasztóan csalódott vagyok. Ahogy említettem, azért nincs öt gól különbség a két csapat között. Az, hogy a szerbek nagyon jól játszottak, az egy dolog, az az ő érdemük, az, hogy mi nem játszottunk jól, arról pedig mi tehetünk. Fejlődni kell ebben a dologban, mert, most hallottam meccs után, hogy a tizenkettőből kilenc az emberelőny, amit belőttek. Úgy gondolom, hogy nem lehet meccset nyerni, hogy ilyen védekezésünk van. Nekem a csoportmeccs alatt egyáltalán nem tűnt altatásnak, ahogy ők játszottak. Minden kontakt kemény volt, erőszakosak voltak, agresszívek voltak, de az biztos, hogy a mai meccsen egy magasabb szintet képviseltek, mint egy héttel ezelőtt. Az érem másik oldala viszont, hogy mi nem tudtunk olyan jól játszani, sajnos. Hogy egy bizonyos idő elteltével miként gondolunk vissza erre az Eb-re? Attól függ, hogy a holnapról vagy a holnaputánról beszélek, vagy arról, hogy három év múlva. Én azt gondolom, hogy nagyon keveseknek adatik az meg, hogy Budapesten Európa-bajnokságot játszhasson, döntőbe jusson és ott nyerhessen. Nekünk ez ma megadatott, az utolsó kivételével. Talán egy vissza nem térő lehetőséget szalasztottunk el. Néhány játékos pályafutásában lesz még egy budapesti világbajnokság, lehet, hogy azt meg tudják majd nyerni, kívánom nekik. Mindenesetre ez egy örök hiányérzetet okoz, azt gondolom.”

MTI Fotó: Kovács Tamás