Vb-törtenelem

2010: DÉL-AFRIKA

Sorozatunk utolsó részéhez érkeztünk, a négy évvel ezelotti dél-afrikai tornához, amelyen Spanyolország megszerezte elso világbajnoki címét. Vicente del Bosque együttese ugyan az elso mérkozését elveszítette, de utána hatot úgy nyert meg, hogy ezeken összesen egy gólt kapott. Senki sem mondhatta, hogy nem a megfelelo helyre került a trófea.

Spanyolország ezért a földkerekség legjobbja

2006: NÉMETORSZÁG

Mintha tegnap történt volna, itt, a szomszédban. Németország 2006-ban tökéletes világbajnokságot rendezett, sot túl jó házigazdának bizonyult, az elodöntot elvesztette az olasz válogatottal szemben, amely aztán a döntoben Franciaországot is legyurte. 1994 után másodszor dolt el a finálé büntetopárbajban.

…és Zidane bólintott

2002: DÉL-KOREA/JAPÁN

A harmadik évezred elso labdarúgó-világbajnoksága több okból is formabontóvá sikeredett. Eloször rendezték a tornát Ázsiában és két országban, ráadásul két olyanban, Japánban és a Koreai Köztársaságban, amelyet tenger választ el egymástól. Végre létrejött a brazil-német álomdönto, Brazília ötödik vb-aranyát nyerte, a címvédo franciák ellenben rúgott gól nélkül estek ki. A legmaradandóbb emlék mégis a koreai házigazdának nyújtott, szemérmetlen játékvezetoi támogatás volt.

Koreát majdnem felcsalták a világbajnoki dobogóra

1998: FRANCIAORSZÁG

Amikorra talán már kezdtük azt hinni, hogy a hat nagyon kívül soha senki más nem lesz képes labdarúgó-világbajnokságot nyerni, ránk köszöntött 1998-ban a 16. vb, és a házigazda Franciaország otthon tartotta az aranyat. Egyrészt roppant meggyozo teljesítménnyel, mert az egész torna során mindössze két gólt kapott, és a fináléban 3–0-ra semmisítette meg a Ronaldo betegsége miatt szárnyaszegett címvédot, Brazíliát. Másrészt nem akármilyen szerencsével, hiszen az egyenes kieséses szakaszban Paraguayon hosszabbításban, Olaszországon büntetopárbajjal, Horvátországon pedig 0–1-rol a védo Thuram két góljával fordítva kecmergett tovább.

Ronaldo rosszul lett, a franciák feltámadtak

1994: EGYESÜLT ÁLLAMOK

Az 1994-es labdarúgó-vb fináléjában, a Los Angeles egyik külvárosának számító Pasadenában Brazília büntetokkel verte Olaszországot, mégpedig Puhl Sándor játékvezetése mellett, így tulajdonképpen elmondhattuk, hogy negyven év elteltével újra volt magyar a vb-döntoben. S ha még valamire, arra is bizonyosan emlékszik mindenki, ahogy a legvégén Roberto Baggio az utolsó 11-esnél az égbe lövi a labdát…

Negyven év után újra magyar a vb-döntoben

1990: OLASZORSZÁG

Maradona majdnem ismét csodát tett, de az uruguayi-mexikói Codesal játékvezeto, valamint Andreas Brehme elintézte az argentinokat. A Nationalelf diadala meggyorsította a német újraegyesítés folyamatát.

Maradona majdnem ezt is kibrusztolta Argentínának

1986: MEXIKÓ

incs szerencsénk a mexikói világbajnokságokkal. Az 1970-esre nem jutottunk el a magyar futball „elso Mohácsának” számító, csehszlovákok elleni marseille-i pótselejtezos fiaskóval, az 1986-oson pedig a jött a „második Mohács”, az irapuatói 0-6 a szovjetek ellen. Ráadásként azóta sem szerepeltünk világversenyen, amire igazából nincs reális magyarázat. A 28 évvel ezelotti vb-n Argentína megszerezte második aranyérmét Diego Maradona vezérletével.

Ekkortól hat a magyarokat sújtó világbajnoki átok

1982: SPANYOLORSZÁG

A magyar válogatottat 1982-ben is bírói tévedés fosztotta meg a jobb szerepléstol, igaz, ekkor már csak a legjobb tizenketto közé jutás volt a tét. A brazilok elleni elore hozott dönto után az olaszok megérdemelten nyerték meg a Mundialt harmadszorra, amivel akkor befogták a dél-amerikaikat az örökrangsorban.

P(f)aff: csúnyán leütötték a mieinket, olasz siker

1978: ARGENTÍNA

1978-ban Argentínában szerepelt utoljára csak tizenhat csapat a labdarúgó-világbajnokságon, de köztük volt tizenkét év szünet után a magyar válogatott is, amely aztán eloször és egyben utoljára távozott pont nélkül a seregszemlérol. A vb-t körüllengte a helyi diktatúra elleni politikai tiltakozás, ám ez nem különösebben zavarta Kempeséket abban, hogy némi külso segítséggel otthon tartsák az aranyérmet. Megszületett az elso afrikai meccsgyozelem s zsinórban a második holland ezüstérem.

Diktatúra, bunda, nem a vb miatt sírt Argentína


1974: NÉMETORSZÁG

Focidráma volt a javából: a döntoig magabiztosan menetelo, s ott már a második percben vezetést szerzo holland válogatott – szemet gyönyörködteto totális futballjával – könnyunek találtatott a jobbára végig védekezo házigazdával szemben. A Német Szövetségi Köztársaság második világbajnoki címét is úgy szerezte meg, ahogy az elsot: nem o volt a jobb, s a világ a legyozött ellenfelet – 1954-ben Magyarországot, 1974-ben Hollandiát – gyászolta, nem a gyoztest ünnepelte.

Hollandiát siratta az egész világ


1970: MEXIKÓ

Az 1970-es vb-n Brazília 1958 és 1962 után harmadszor ült fel a futballvilág trónjára, mégpedig minden idok legerosebb válogatottjával. Mert arról vitát nyitni sem érdemes, hogy a Mexikóban Pelével, Carlos Albertóval, Clodoaldóval, Jairzinhóval, Tostaóval, Gersonnal és Rivelinóval felálló csapatnál akadt-e ütosebb a történelemben. Az olaszok elleni dönto megnyerésével Pelé is harmadszor lett világbajnok, és ezt azóta sem mondhatja el senki más. S hogy igazán „színes” volt a torna, azt nem csak a piros és sárga lap debütálása okán állíthatjuk; ez volt az elso vb, amelyrol színes televízióadásban közvetítettek.

Vita nincs, ez minden idok legerosebb válogatottja


1966: ANGLIA

Az 1966-os torna a címvédo brazilok váratlan kudarcával, Eusébio feltunésével, Geoff Hurst évtizedekig vitatott góljával és angol diadallal vonult be a labdarúgó-világbajnokságok történetébe. Nekünk azonban az újabb elszalasztott esély vb-je volt. Akkor még nem hittük, hogy az utolsó reális esélyé… Tizenkét év szünet után ugyan visszatértünk a futball elitjébe, 1978-ban legfeljebb már csak álmodozhattunk a vb-címrol. Amirol 1966-ban valószínuleg örökre lemaradtunk.

Emlékül maradt a brazilverés


1962: CHILE

Sok szempontból sporttörténelmi labdarúgó-világbajnokság zajlott 1962-ben, például Chile egy hatalmas földrengés után vállalta az újjáépítést és a rendezést. A torna elott több fontos szabálymódosítást fogadott el a FIFA, például innentol a vb-szereplo focisták olimpián már nem indulhattak. Másodszor fordult elo címvédés, a brazilok gyakorlatilag hamar megsérült legjobbjuk, Pelé nélkül értek megint a csúcsra. A magyar gárda csoportelsoként jutott a nyolc közé, ahol balszerencsésen kapott ki a késobbi ezüstérmes Csehszlovákiától.

Földrengés, lábtörés, csalás, brazil címvédés


1958: SVÉDORSZÁG

Pelé egyik-másik gólja a mai napig elkábítja az embert, sokan az 1958-as brazil válogatottat tartják a történelem legerosebb válogatottjának. Csupán két-három másik brazil tizenegy, no és a magyar Aranycsapat versenghet velük.

Pelé és társai felszambáztak a dobogó tetejére


1954: SVÁJC

A labdarúgó-világbajnokságok történetének felelevenítésekor 1954-et a mai napig a legszívesebben átugranánk. Ha Bernre gondolunk, ma is elkékül a szánk, izzad a tenyerünk, görcsbe rándul a gyomrunk. Immár hatvan év távlatából ideje lenne szakítani ezzel a felfogással, hiszen az 1954-es vb – akkor is, ha az Aranycsapatból ezüstcsapat lett – a magyar labdarúgás történetének talán legdicsobb fejezete. Senki sem vitatja, hogy akkor a magyar válogatott volt a legjobb, de akadt nála szerencsésebb. Németország 1954-es sikere a vb-história legváratlanabb gyozelme.

Aranycsapatból ezüstcsapat


1950: BRAZÍLIA

Maracana-csapás. Máig így nevezik a brazilok az 1950-es labdarúgó-világbajnokság sorsdönto találkozóját, amelyet minden esély ellenében Uruguay nyert meg ellenük 2-1-re. Több csalódott szurkoló az öngyilkosságba menekült, az öt elsoséggel rekorder Brazília pedig máig az egyetlen gyoztes, amelynek saját hazájában még nem sikerült vb-címet nyernie.

Brazil öngyilkosság a futballpályán és a lelátón

1938: FRANCIAORSZÁG

Az 1938-as, harmadik labdarúgó-világbajnokság helyszínérol az 1936-os berlini olimpia alatt döntött a FIFA, a Tiergarten mellett, a Krolloper, a Kroll Operaház patinás épületében, amely – akkor még nem tudhatták – megsemmisült a birodalmi fováros 1945-ös ostrománál.
1938 júniusában Párizs felett még kék volt az ég, senki sem gondolta, hogy a következo világbajnokságra 1950-ig kell várni. Persze messze nem volt teljes a mezony, már amennyire egy 15 országot felvonultató világbajnokságot egyáltalán reprezentatívnak lehet tekinteni. A pökhendi angolok ezúttal is távol maradtak, Spanyolországban dúlt a polgárháború (a kor két legnagyobb hispán labdarúgója, a kapus Zamora és a center Samitier 1938-ban már éppen Franciaországban, Nizzában vezetett le), s az osztrák labdarúgók immár a német válogatottat erosítették, lévén, hogy túl voltunk a március 12-én lezajlott anschlusson…

Dietznek fejét akarták venni a vb-ezüstért


1934: OLASZORSZÁG

Szerény mezonnyel és rendezési gyermekbetegségekkel, de mégis egyértelmu sikert aratott a labdarúgó-világbajnokság intézménye, hiszen az 1930-as uruguayi premier után az 1934-es olaszországi folytatásra már négy földrészrol 32 ország nevezett, így elso ízben selejtezoket kellett beiktatni. Méghozzá egyrészt unikumként (sosem történt hasonló) a házigazda részvételével, másrészt a címvédo „uruk” nélkül, akik az európai elit négy évvel korábbi távolmaradására válaszként hasonló döntést hoztak.

Világszintu európai válaszcsapás, a címvédo nélkül


1930: URUGUAY

Világbajnokságot rendezni Olaszország, Németország, Spanyolország és Anglia nélkül? Ugyan már, efféle orület kinek jutna az eszébe?! Például e négy futballhatalomnak, amely sértodöttségében testületileg kihagyta a sportág elso, 1930-as vb-jét, mert a nemzetközi szövetség, a FIFA Uruguaynak merészelte odaítélni a rendezés jogát. Az 1924-ben és 1928-ban olimpiai aranyérmet nyert „uruk” – akik ráadásul függetlenségük centenáriumát is az 1920-as évek végén ünnepelték – persze megnehezteltek, de aztán orült tempóban vetették bele magukat a stadion- és csapatépítésbe, hisz afelol vita nem volt, hogy otthon kell tartaniuk a trófeát.

Európai urak, világbajnok uruk

viagra online

viagra health

viagra online

viagra

viagra

viagra 100

viagra sale

viagra onlin?

best casino

online casino for money

Comments are closed.