Vetési Iván előbb kinyírta, majd visszaédesgette Hajnal Csabát!

Shares

kezi_Vetési Iván 440

A Magyar Kézilabda Szövetség ejtőernyős elnöke 2011. óta ül a szövetség trónján. S ha már odatévedt, nem egyszerűen csak ücsörög, hanem igyekszik is minél emlékezetesebbé tenni uralkodásának éveit. Kétségtelen tény: ez elég jól sikerül neki. Ezen az úton komoly mérföldkőhöz érkezett a sportág napokban volt, legutóbbi közgyűlésén, ahol három éves kényszerszünet után ismét kegyeibe fogadta az MKB-MVM majdnem mindenható emberét, Hajnal Csabát…

A történet – bár sokan igyekeznek a feledés homályát ráborítani – túl közeli és túl markáns ahhoz, hogy ne emlékezzünk rá. Vetési „Mester” atléta szaknyelven szólva, mindjárt elnöksége legelején alaposan „bekezdett”. Miután nyilvánosan bevallotta (legyen dicséretére mondva, nem kábított senkit, hogy serdülő korában itt meg ott kézilabdázott, vagy éppen megyei ifjúsági válogatott kerettag volt!), semmi előélete nincs a sikerekben gazdag sportágban, mindjárt megvillantotta döntnöki képességeit.

kezi_Kovács Péter 440Előbb a régi elnökséggel megszavaztatta az akkor még legmagasabb szakmai fórumként elismert edzőbizottság megbuktatását, amely Kovács Pétert javasolta a női válogatott élére. Persze ígéretekre is volt szükség ehhez az „apró” szavazási segítséghez, amit a szerencsétlen hiszékenyek úgy beszippantottak, mint elefánt egy vödör vizet.

A szavazás rendben le is ment, s bár 1995 és 2011 között a férfi- illetve a női kapitányságot immár ötödször ígérték Kovácsnak, őt végül ötödször is kikosarazták. Helyére betolták az azóta sajnálatos módon eltávozott Karl-Erik Böhnt, aki akkor éppen háztartási alkalmazottként leginkább Heidi Löke kisfia sétáltatásával töltötte napjait. Vetési a norvég szakember beiktatásakor nyomatékkal közölte: „főállású kapitányra van szükségünk!” Ezzel szemben pontosan két hónappal később Böhn már a Győri Audi ETO kispadján ülhetett azzal az indokkal, hogy az ETO csak vele nyerheti meg a BL-t, ami az ő klubedzősége idején mégsem jött össze…

kezi_Böhn Karl-Erik 440

Amikor ezen az ominózus sajtótájékoztatón azt „merészeltem” megkérdezni, mi volt a Böhn-Kovács szavazás eredménye, Vetési elnök ezt válaszolta: „Kifelé egységesek vagyunk!” Magyarán szólva, megtagadta a legminimálisabb adatszolgáltatást, amelyről addig azt hittem, nem képezi államtitok tárgyát. Ennyit a Vetési-féle demokráciáról…

Szóval Vetési úr megígérte a régi elnökség tagjainak, hogy „természetesen” benne lesznek az újonnan megválasztásra kerülő testületben is. Három, prominens személynek külön is kezet adott erre – közöttük volt Hajnal Csaba is. Ehhez képes csak annyi változás történt, hogy az elnökség létszámát kilencről nyolcra csökkentették, a régi, kilencfős brigádot pedig testületileg úgy kivágták, ahogy kell…

kezi_Hajnal Csaba 440

Számos, erősen megkérdőjelezhető elnöki döntést fel lehetne e hasábokon említeni, egyik miatt sem kellene bíróságra mennem, mert csupán tényeket írok. Azért személyes élményeimből is csak szóba hoznék egyet. Ágai Kis András kommunikációs igazgatónál hónapokig kilincseltem azért, hogy egyszer Vetési úr színe elé kerülhessek, egy interjú erejéig. Az elsődleges szándék nem is az interjú volt. Nevezetesen az, hogy több helyről is visszahallottam, Vetési úr szerint én a sportág ellensége vagyok. Ezt szerettem volna szemtől szembe kikérni magamnak, s ma is azt vallom: azért mert valaki merészeli venni a bátorságot és napnál világosabb tényeket leír, az nem feltétlenül a sportág ellensége, sőt! Ha valódi okai vannak és kritizál, azt „esetleg” a sportág érdekében teszi. Hogy ez vagy az nem feltétlenül tetszik Vetési úrnak, vagy másnak – az más kérdés. De ettől még bárki, aki bírál, nem törvényszerűen a sportág ellensége!?

Azután nagy sokára létrejött ez a speciális csúcstalálkozó. Amikor bejutottam Vetési úr IX. kerületi irodájába, ott nem csak ő foglalt helyet, hanem két szorítósegédje is: Ágai Kis András és Liszkai Gábor. Egy rendőrségi meghallgatáson – legjobb tudomásom szerint – elég egy ember jelenléte, három „füleshez” a bíróságig el kell jutni. Döbbenetemben elszórakoztam az időt, majd emailben azt kértem az elnöktől, adjon valóban négyszemközti beszélgetésre lehetőséget. Ellenkező esetben visszalépek az interjútól. Diplomatikus első emberünk válaszra sem méltatott…

Természetesen nem mindenkivel lehet ilyen könnyen elbánni, mint a független, kis magánújság, a „jochapress.hu” emberével. A sportágban ezerszer nagyobb erők mozognak és nem is tétlenkednek, ha arról van szó. Köztudott, hogy Vetési és a magyar kézilabdázás nagyhatalma, az MKB-MVM Veszprém között finoman szólva sem ideális a kapcsolat. Olyannyira nem, hogy az utóbbi időben már arról suttogtak: inog az elnök alatt a szék.

Valószínűleg a mi emberünk is vette az adást (talán szóltak is neki pártfogói, hogy ez így nem lesz jó?), és lépett is. Mivel pillanatnyilag nagyobb erő nem jelentkezett az elnöki posztért, így elégnek bizonyult az a táncos hátralépés, amellyel elnökünk visszaemelte az elnökség létszámát kilencre. Aligha nehéz kitalálni, ki lett a kedvezményezett? Egészen véletlenül a három évig száműzetésben volt, veszprémi erős ember, Hajnal Csaba kapott ismét bizalmat.

Jelen időben ez jó húzásnak bizonyulhat, hiszen Hajnal személyén keresztül a Veszprém kapott egy látványos gesztust. Ez a tagság ugyanis sokkal több egyszerű kozmetikai trükknél. A Veszprém – immár döntési pozícióban – nyilvánvalóan a korábbinál jóval erősebbnek érezheti magát, amit ki is fog alkalmasint használni régi-új elnökségi tagján keresztül.

Vetési Iván pedig hátradőlhet, hiszen aki időt nyer, életet nyer. Nagy kérdés, mire lesz elég számára a 2015-ös tisztújításig hátralévő egy esztendő? Konszolidálni tudja hatalmát, vagy újabb, a legutóbbi kitüntetésekhez hasonló túlkapásokra ragadtatja-e magát? Miként az is nyitott kérdés: milyen erős támogatást kap bizonyos helyekről? Mert hogy a saját lábán már régen nem állna meg, az egészen bizonyos.