Albert unokája a Ferencváros valódi tehetsége
Ha egy fiatal srác a másodosztályban kézilabdázik a felnőtteknél, akkor már érdemes rá odafigyelni.
Szabados Márton. Fotó: Fradi.hu
Márpedig Szabados Márton az NB I B-ben és a Fradi korosztályos együttesében is csapata hasznos tagja. Szerettei, edzői óvják, nehogy túl nagy legyen rajta a lelki teher – ő ugyanis az elhunyt futball-legenda, az egyetlen magyar aranylabdás, Albert Flórián unokája.
A balszélső nem szeretné, ha bárki azt gondolná, azért jut szerephez együttesében, mert rokona a klub ikonja. Nagypapája apropóján eddig nem is nagyon nyilatkozott, de most kivételt tett a Blikk-kel.
– Kiskoromban rengeteget játszottam vele, szinte mindennap együtt fociztunk. De – sajnos – nem ment annyira jól a játék, gyakran mondta is, hogy nekem fordítva vannak berakva a lábaim… Azt is kérte, csak kapuba ne álljak… Márpedig rövid ideig még kapus is voltam, igaz, már a kézilabdában – mesélte Szabados Márton.
Persze, talán nem is olyan meglepő, hogy a futball helyett ezt a sportágat választotta – labdarúgó édesapjával, az élvonalban szerepelt Szabados Györggyel és nagybátyjával, a válogatott ifjabb Albert Flóriánnal ellentétben –, hiszen kézis édesanyja, Albert Magdolna az Építőkben az NB I-ben dobta a gólokat.
A kezdetekkor, hétesztendősen nem az FTC-ben, hanem a Honvédban ismerkedett meg a játékkal, a Ferencváros csarnoka túl messze volt a lakhelyüktől. De négy éve „természetesen” átkerült a zöld-fehérekhez, ahol remekül érzi magát, jó kezekben van, családias a légkör. Édesanyja természetesen szakmai szemmel is figyeli fia fejlődését.
– Tudok tanácsokat adni, el szoktam neki mondani az észrevételeimet, pozitív és negatív dolgokat egyaránt – mesélte Albert Magdolna. – Jó helyen van, a klubnál minden adott a fejlődéséhez, ő pedig rengeteget dolgozik. Sajnálom, hogy az édesapám ezt nem érhette meg, biztos vagyok benne, hogy büszke lenne rá.
A 190 centis, 75 kilós Márton mindent megtesz, hogy fejlődjön, heti hét edzése van, emellett hétvégenként két mérkőzése is. Jól megy neki a játék, a közelmúltban például utánpótlásbajnokin Egerben egymaga 13 gólt szerzett. Bízik abban, hogy sikerül komoly karriert befutnia.
– Remélem, eljutok az NB I-es csapatig, bemutatkozhatok az élvonalban, a másik nagy álmom pedig a válogatottság. De tisztában vagyok azzal, hogy ehhez még rengeteget kell dolgoznom – árulta el a kézis, aki első másodosztályú gólját Cegléden lőtte, amikor még 16 esztendős sem volt.
(Blikk)
