Álomból rémálom lett a meccs végére Sopronban

A magyar női kosárlabda-válogatott 22 pontos előnyről 73-72-re kapott ki a soproni olimpiai selejtezőtorna utolsó mérkőzésén Spanyolországtól, ami azt jelenti, hogy nem lehet ott a nyári játékokon. A játékosok zokogva jöttek le a pályáról, alig találták a szavakat. Studer Ágnes és Aho Nina is nehezen tudta feldolgozni a történteket.

Studer Ágnes parádés első félidőt követően gyengébben folytatta (fotó: Csudai Sánsdor)

Kézben volt az olimpiai szereplés, mégis le kellett mondani róla. A magyar női kosárlabda-válogatott már 22 ponttal is vezetett a harmadik negyed elején az Európa-bajnoki ezüstérmes Spanyolország ellen, ám ezután összeomlott, végül 73-72-re kikapott, és ez azt jelentette, hogy most sem lehet ott a játékokon, amelyen legutóbb 1980-ban, Moszkvában vehetett részt. A kudarc után kisírt szemű játékosok ballagtak az öltöző felé.

– Elképesztően szomorúak vagyunk – mondta Studer Ágnes, a magyar válogatott irányítója, aki az első félidőben parádézott, és 15 pontot szerzett. – Így kikapni, főleg ilyen kezdés után és ilyen hazai közönség előtt… Amit most érzek, az egyszerre óriási csalódottság és szomorúság, és emellett mérges és dühös is vagyok, mert úgy éreztem, hogy összességében ma sokkal jobban játszottunk náluk.

Kezükben volt az olimpia

Arra a kérdésre, hogy akkor miért kaptunk ki, ezt válaszolta:

– Azért, mert változtattak a védekezésükön, beálltak zónázni, mi pedig onnantól fogva nem találtuk a ritmust. Teljesen szétverték a támadójátékunkat, nem találtuk a jó megoldásokat, hátul pedig ellaposodott a védekezésünk, és ezzel visszahoztuk őket a mérkőzésbe. Annyira akartuk ezt a sikert! Egész nap azt mondogattuk, hogy nem foglalkozunk vele, mi lesz Japán és Kanada meccsének a végeredménye (ha nyert volna utóbbi csapat, akkor a mieink a spanyolok elleni meccs eredményétől függetlenül kijutnak az olimpiára – a szerk.), mi nyerni akarunk a spanyolok ellen.

Az Eb-elődöntőben is kikaptunk tőlük, úgyhogy úgy készültünk, hogy most visszavágunk nekik. De nem jött össze, amit nagyon sokáig bánni fogunk, nagyon szomorúak leszünk, mert tényleg ott volt a kezünkben az olimpia, erre kikapunk egy egypontos meccsen.

Azt viszont bebizonyította a magyar csapat, hogy nem érdemtelenül szerepelt a soproni tornán, hiszen szenzációs játékkal legyőzte az olimpiai ezüstérmest, és másodpercekre volt az Eb-ezüstérmes elleni sikertől is. Erre a felvetésre Studer Ágnes ezt mondta: – Mi is éreztük, hogy van itt keresnivalónk. Tudtuk, hogy nagyon szoros meccsek lesznek, de azt is, hogy fel tudjuk venni a versenyt az ellenfelekkel. Mindhárom csapatnak sokkal nagyobb tapasztalata van, mint nekünk, talán ez döntött végül. De igazából nem is tudok most gondolkodni. Ami biztos, hogy ez az álmunk most elszállt, de dolgozunk tovább, mert nagyszerű csapatunk van, amelyikhez mindig jó jönni.

Köszönet a szurkolóknak

Aho Nina, a válogatott másik irányítója az egyik oszlopa volt a sikeres korosztályos válogatottaknak, és most felnőtt szinten is bizonyította a tehetségét. A diósgyőri kosaras pontokat szerzett, gólpasszokat adott, de végül ő is megtörten nyilatkozott a lefújás után.

– Két nagyon különböző félidőt játszottunk, elvesztettük a ritmusunkat, nem tudtuk azt a játékot játszani, ami az első félidőben az előnyünket adta. Visszaestünk, és nem tudtunk rajta változtatni. Ebből mindenképpen tanulni kell, és menni tovább. A történtek ellenére lehet és kell is építkezni ezekből a meccsekből. Ennek a csapatnak a világ legjobbjai között van a helye, de csak akkor, ha tudja ezt kezelni, ha tud ebből profitálni és több lenni ezáltal. De én úgy ismerem ezeket a lányokat, bárkit, aki ennek a keretnek a tagja volt, hogy fejben, lélekben helyre tudja tenni a történteket, és tud belőle építkezni.

A soproni közönség a csalódottsága ellenére egyértelműen értékelte a magyar csapat hősies küzdelmét, hiszen a drámai vereség után is vastapssal búcsúztatta a csapatot.

– Nagyon fontos, hogy itthon játszhattunk, és ilyen szurkolótábor jött össze, nagyon sokat jelentett, hogy ennyien kijöttek, és szurkoltak nekünk, amiért hálásak vagyunk, és reméljük, hogy a jövőben is számíthatunk rájuk.

(magyarnemzet.hu/sport)