Berki Krisztián hallal dobta fel az edzőtáborok menüjét

Shares

berki_krisztian_hal_440Berki Krisztián olimpiai- és háromszoros világbajnok tornász hazatért a kéthetes tatai edzőtáborból, ahol a márciusban kezdődő versenyszezonra készült fel. Ebben az időszakban kizárólag az edzésre koncentrált, felesége, Marcsi, pedig megérti ezt az életmódot, hiszen ő maga is sportolt.

„Február közepétől kéthetes edzőtáborban voltam, ahol szinte minden nap két edzés várt rám” – mondta az olimpiai bajnok sportoló. „A versenyek március közepétől indulnak, így az év első hónapjai az alapozás jegyében telnek. Hogy mit jelent ez? Munka, munka és munka – de szerencsére még mindig élvezem a tornát, soha nem okozott gondot, ha sokat kellett dolgozni. Tudom, hogy csakis így érhetem el a céljaimat.”

Egy átlagos napon Krisztián reggel kilenckor kezd a Tornacsarnokban, a délelőtti edzést gyógytorna és masszázs zárja, így fél 1-kor végez. Rövid pihenőt követően délután 3-tól újabb kétórás edzés következik, amelynek végén olykor egy kis konditerem, gyógytorna és masszázs is belefér a programba. Márciusban elindul a versenyszezon: válogatók, nemzetközi versenyek, Európa-bajnokság, hazai bajnokság, világbajnokság jelentik az év legfontosabb kihívásait. „Bármennyit is edzek, arra mindig figyelek, hogy az este már a családé legyen, mivel Lia fürdetése nálunk is klasszikus apai feladat” – tette hozzá mosolyogva. „Az alapozás időszakában időnként még arra is volt lehetőség, hogy a család olykor bejöjjön hozzám a tornaterembe, az edzőtáborok alatt maradt a skype-os beszélgetés. A feleségem, Marcsi is sportoló volt, így pontosan tudja, mivel jár ez a lét, nagyon sokat segít nekem, hogy az edzésekre tudjak figyelni. Az én sikereimben neki is óriási érdemei vannak!” – szögezte le az olimpiai bajnok.

A rengeteg elfoglaltság mellett Krisztiánnak a helyes táplálkozásra is oda kell figyelnie. A menüjében kiemelt helyen szerepelnek a fehér húsok, zöldségek és a halak is. Sőt, gyerekként még a horgászat is a hobbijai közé tartozott. „Keresztapámmal nagyon sokat pecáztunk a Krasznán, Nagyecseden. Keszeg és kárász akadt főleg a horogra, vagy olykor a kis „sercik”. Keresztapu kitűnően el tudta készíteni ezeket a halakat, a kisebbeket pedig együtt raktuk serpenyőbe, s már meg is volt az ebéd” – magyarázta nevetve Krisztián. „Ma már nem férne bele az időmbe a többórás pecázás, szerintem már a türelmem sem lenne meg hozzá. A halak azonban még mindig a kedvenceim, bár elsősorban étteremben szoktam fogyasztani” – mesélte a tornász. „Főleg a szálkamentes, filézett halakat szeretem, de ezt leszámítva nem vagyok válogatós: halászlé és harcsapaprikás, rák illetve a tenger gyümölcsei, szívesen eszem mindegyiket. Tatán, az edzőtáborban is sokszor volt hal a menü, a külföldi versenyek alatt pedig igyekszünk olyan éttermekbe is eljutni, ahol helyi halkülönlegességeket is kipróbálhatunk.”