Bölöni László a franciáknak drukkol
Bölöni László, a bukaresti Steauával hajdanán BEK-győztes középpályás edzőként sikerrel dolgozott – többek között – Portugáliában, Franciaországban és Belgiumban is. A vb-rajtja előtt megkérdeztük az esélyekről s néhány általa jól ismert csapatról, játékosról.
- Alaposan kicserélődött a francia válogatott kerete a legutóbbi Európa-bajnokság óta. Miért volt erre szükség? Jót tehet ez a „kékeknek”?
– Úgy gondolom, hogy Didier Deschamps-nak előbb vagy utóbb meg kellett ezt lépnie. Arról, persze, lehet vitatkozni, hogy miért éppen egy világbajnokság előtt változtatott, de ő tudja, az ő felelőssége. Mindenesetre a fiataloknak nehéz dolguk lesz, mert a francia válogatottól mindenki nagy eredményt vár el. De hogy visszatérjek a fiatalításra: hosszú távon nyilván kifizetődik majd a kockázatvállalás. A francia futball amúgy is tele van tehetségesnél tehetségesebb játékosokkal.
– Nem kell attól tartani, hogy a fiatalok még nem tudnak megbirkózni a vb légkörével?
– Nem, ettől biztosan nem kell tartani, hiszen ezek a játékosok mind sztárklubokban játszanak. Legfeljebb a nagy tornákon elengedhetetlenül szükséges rutin hiányzik belőlük.
– Korábban a franciák erejét nem a támadósor jelentette, mintha ez most megváltozott volna.
– Sok olyan játékuk van, mint Giroud, Dembélé, Griezmann vagy Mbappé, akik egy másodperc alatt, egy villanással el tudnak dönteni meccseket.
– Ön Antwerpenben dolgozik, nyilván követte a belgák útját, illetve felkészülését a tornára. Mit vár a belga közvélemény a „vörös ördögöktől”?
– A belga válogatottnak nincsen gyenge pontja. Viszont meg kell találni az összhangot a nagy klubok sztárjai között. A sztárságon túl pedig ott van a flamand–vallon ellentét, De Bruyne, Hazard, Lukaku egyaránt rendkívül nagy tehetség, és a válogatottnak az adna nagy lökést szerintem, ha a legjobb tizenhatból át tudna lépni a negyeddöntőbe. Szinte minden kerettag légiós, de én látom hétről hétre a belga bajnokságot, tudok arról beszélni, hogy az utánpótlás is nagyon jó, minden helyén van, nagyon egészséges a felkapaszkodás utáni vágy.
– Térjünk át egy korábbi országra, ahol dolgozott, Portugáliára. Elmondható, hogy egyszemélyes a válogatottja?
– Enyhe túlzással igen. De senki se felejtse el, hogy a portugálok Cristiano Ronaldo nélkül nyerték meg két éve az Európa-bajnoki döntőt a franciák ellen. Persze, ki vitatná, hogy jót tesz egy csapatnak egy ilyen képességű játékos.
– Cristiano Ronaldót éppen ön dobta a mélyvízbe 2002-ben, a portugál élvonalban.
– Madeiráról hoztak fel annak idején egy srácot, akit nagyon tehetségesnek mondtak. Meg akartam nézni egy edzőmérkőzésen, fel is ültem a lelátóra. A meccs végére rájöttem, hogy igazából egy másik madeirai srác érdekel. Ő volt a 16 éves Cristiano Ronaldo, akit sokak döbbenetére felvittem az első csapathoz. Hálás is volt érte, ott lehettem, amikor először megkapta az aranylabdát.
– Manapság is tartják a kapcsolatot? Szoktak beszélni?
– Ha arra gondol, hogy hogyan tanul a gyereke az iskolában, akkor azt mondom, hogy nem. De néha-néha szoktunk beszélni.
– Mit gondol, a 34. évében járva, túljár már Cristiano Ronaldo a csúcson?
– Rendkívüli az akaratereje, mindent megtesz azért, hogy a csúcson maradjon. De úgy érzem, az utóbbi két évben, mintha már nem lenne annyira vitathatatlanul egyenletes a teljesítménye.
– Ha felhívná telefonon, hogy maradjon a Real Madridnál, vagy válasszon új klubot, mit tanácsolna?
– Azt mondanám, hogy maradjon, s a Real Madridtól vonuljon vissza. De igazából nem tudok minden részletet, itt már nem is milliókról, hanem milliárdokról van szó.
– Cristiano Ronaldo miatt a portugáloknak szurkol majd a ma kezdődő világbajnokságon?
– Nem, Franciaországnak.
(magyarhirlap / Burkovits Ferenc)