BVSC Zugló asztaliteniszben: egy év, három csapatbajnoki arany

Shares

Tíz év után ismét csapatbajnoki címet szereztek a BVSC-Zugló pingpongozói. Az Extra Liga Final 4 döntőjében 6:4-re legyőzték a pécsi PTE PEAC-Kalo Méh együttesét. Ebből az alkalomból beszélgettünk Herendi Iván szakosztály-igazgatóval.

Herendi Iván 2017-ben Életmű Díjat vehetett át (Fotók: JochaPress)

– Az elmúlt tíz esztendőben sok buktatón keresztül vezetett az út, amíg ismét eljutottunk a bajnoki címig – emlékszik vissza Herendi Iván. – Jakab János és Molnár Krisztián, csapatunk két ikonja külföldről hazatért. A MALÉV csapatától pedig hét évvel ezelőtt az akkor 10 éves András Csaba, majd négy évvel később Both Olivér is hozzánk igazolt. Mindkét fiatal tehetséges, motivált, szorgalmas és ideális családi háttérrel rendelkezik. Ne feledkezzünk meg a vietnámi származású, de már Magyarországon született Do Phuong Nam-ról sem, aki ugyancsak játszott néhány Extra Liga mérkőzésen.

Ez így ideális helyzetnek tűnik…

– Magyarországon nincs hasonló, széles működési körrel rendelkező szakosztály. A kezdő, az újonc, a serdülő és az ifjúsági korosztályokkal való foglalkozást is kiemelten kezeljük. A felnőtt élsportban is érintettek vagyunk, amit a mostani Extra Liga győzelem is igazol. A parasportban a csúcson vagyunk, Pálos Péter paralimpiai bajnok, Csonka András pedig paralimpiai ezüstérmes. Ennek a teljes vertikumnak a felkészítése és versenyeztetése rendkívül összetett feladat, a lehetőségeink azonban közel sem ideálisak.

Pálos Péter paralimpiai bajnok

–   A BVSC-Zugló klubnál zajló nagy fejlesztéseket látva azt gondolnánk, hogy az asztalitenisz-szakosztálynak is jut belőle…

A TAO-nak köszönhetően bejövő nagy támogatásokat más szakosztályok, az úgynevezett látványsportágak kapják. Körös-körül új csarnokok, műfüves pályák, úszómedencék létesültek. Az asztalitenisz csarnok új szigetelést kapott, nyílászáró cserék és a világítás korszerűsítése megtörtént, és padlócserére is sor került. Az ún. kis termünk felújítása még várat magára. A nagyon rossz állapotú kisebb terem helyett egy új könnyűszerkezetes csarnok létesítésében reménykedtünk, erre azonban nem volt anyagi erő. A jelentős bérkeret csökkentés következtében a szakosztály nehéz gazdasági helyzetbe került. Külső támogató segítsége nélkülözhetetlenné vált. A Vörsas Kft., illetve Illés Ernő segítsége nélkül nem sikerülhetett volna megnyerni az Extra Liga Final Four-t sem, ami a szakosztály fennállása óta a 26. bajnoki elsőségünket jelenti.

– Más sportágakban a bajnokság megnyerése után mesés nemzetközi kupamenetelésről, könnyű, vagy éppen sztárcsapat érkezéséről álmodoznak. Önöknél mi a helyzet?

Mi nem szerepelünk csapatunkkal a nemzetközi kupaporondon. Egyrészt éppen elég feladat számunkra a játékosok teljes vertikumának felkészítése, versenyeztetésének megvalósítása, amit nem tudunk a nemzetközi szereplés terhével növelni. Az Extra Liga győztes csapat két ikonikus alakja, Jakab János és Molnár Krisztián a versenyzés mellett edzőként is segíti a szakosztály munkáját. Ők lemondtak a válogatottságról is, hogy minden energiájukkal a fiatalok fejlődésére összpontosítsanak. Az edzősködés mellett csak annyit versenyeznek, hogy személyes példamutatásukkal magukkal húzzák a fiatalokat.

Jakab János a fiatalok egyik példaképe

– Bizonyára a gazdasági okok is közrejátszanak, hogy távol maradnak a nemzetközi szerepléstől.

– Nincsenek meg az anyagi feltételei annak, hogy az ETTU kupába, vagy a Klubcsapatok Szuperligájába, esetleg a Bajnokok Ligájába nevezzünk. Nagyon költséges az indulás. Sokba kerül az utazás, majd a külföldi csapatokat fogadni kell. Egy bizonyos szinten már sportcsarnokot kell bérelni, aminek a díja egy-egy mérkőzésre meghaladja a félmillió forintot. Ezeknek nincs meg a fedezete.

–  Jelen helyzetükben hogyan juthat el a bajnok klub játékosa a válogatottságig?

András Csaba a felnőtt világbajnokság részese lehetett. Both Olivér vb-részvétele pedig csak egy hajszálon múlt. Az említett gazdasági problémák az ő tevékenységüket is befolyásolják, pedig mindketten hihetetlen elszántsággal, odaadással készülnek. Sok-sok körülöttünk a bizonytalanság, a szülők gondolkoznak rajta, hogy megpróbálnak más utat járni.  Nem kizárt, hogy András Csaba és Both Olivér jövőre külföldön fognak folyamatosan edzeni és felkészülni, bentlakásos körülmények között, úgynevezett akadémiai rendszerben. Ezt kipróbálják, ott majd eldől, hogy ez számukra mennyire kedvező, a fejlődésüket mennyire segítheti.

– Mi a szakosztály célkitűzése a következő idényre?

Berczik Zoltán magasra tette a mércét

– Nagyszerű az edzői stábunk. Fiatalok, elkötelezettek, sokra hivatottak. Legfontosabb célunk fiatal játékosaink fejlődését minden erőnkkel szolgálni! Örülünk, hogy a BVSC asztalitenisz-szakosztály fennállásának 70.évfordulóját három bajnoki címmel ünnepelhettük. A felnőtt csapat mellett az ifik és a serdülők is aranyérmesek lettek az országos csapatbajnokságokon. A mai magyar asztalitenisz – benne a BVSC-Zugló is – nemzetközi mércével nézve jócskán elmarad korábbi önmagához képest. Minden erőnkkel szeretnénk hozzájárulni a nagy tradíciójú sportágunk nemzetközi felemelkedési törekvéseihez. Úgy érezzük, hogy az idén megszerzett bajnoki sikereinkkel méltó módon tisztelegtünk a három BVSC-s ikon, Berczik Zoltán, Rózsás Péter és Gergely Gábor nagysága előtt.

(Kassai János)