Császári Attila január elsején ünnepelte 70. születésnapját

Shares

A családi-baráti ünneplésben idén is kiemelt szerep jutott a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjének, amit vendég konyhaművészek produkciói tettek teljessé. Ez alkalommal ugyanis az egykori kiváló tőrvívónő, Stefanek Gertrud készítette a lencselevest, majd a gesztenyepürét az ünnepelt Császári Attila kedvére, aki újév napján lett 70 éves.

Császári Attila (fotó: Magyar Öttusa Szövetség)

– Több mint hatvan éve élek a sport vonzásában- summázott az ünnepelt. – 1963-ban történt ugyanis, hogy a zuglói Őrnagy utcai iskolába látogatott a BVSC két olimpiai bajnok úszó-edzője, Littomericzky Mária és Székely Éva. Osztályunk valamennyi tagját meghívták egy egyhetes úszótanfolyamra, amit néhányunk számára újabb egy héttel toldottak meg. Ennek végeztével kaptam az ajánlatot: legyek a vasutasok úszó szakosztályának tagja. Ezzel kezdődött a profi sportpályafutásom.

   Ami az úszást illeti, ez az időszak éppen tíz esztendőt jelentett.

– Két számban is indulhattam a müncheni olimpián, ahol a 4×100 méteres vegyesváltó sikerült jobban. Idősebb Cseh László, Szabó Sándor, Szentirmay István és jómagam végül a döntőben nyolcadikként végeztünk. Úgy gondoltam, hogy ha az a rengeteg munka nem volt elég egy olimpiai éremre, akkor sportágat kell váltanom.

   Így lett a Honvéd öttusázója, ahol tovább sikerült fokoznia a nemzetközi eredményességét.

– Nagyszerű közegben, kiváló edzők támogatását élvezve lehettem magyar bajnok, BEK-győztes csapat tagja és kétszeres világbajnoki ezüstérmes csapattag is. Talán még többet is elérhettem volna, de a legkritikusabb számban, a lövészetben behatároltak voltak a képességeim. Nagy sajnálatomra már nem tudom személyesen megköszönni edzőimnek, Szabácsi Istvánnak, László Istvánnak, Bodnár Jánosnak és Medvegy Ivánnak azt a minőségi munkát, amely nélkül nem érhettem volna el az említett eredményeimet. Közülük a közelmúltban elment Medvegy Iván maradt meg visszavonulásom után is a baráti köröm tagjának.

   Az aktív sportot befejezve, sportvezetőként is nemzetközi szintű sikereket mondhat a magáénak. Az adidasnál töltött időszak mindenképpen ide kívánkozik.

– Nagyon sok diplomáciai csatának az emlékét őrzöm. A két, saját gyerekem mellett a MOB és az MLSZ is a családtagjaim közé tartozik. Ma is örömömre szolgál, hogy a magyar ötkarikás küldöttségek 1968-tól minden olimpián az adidas termékeit viselhették, amit csak Németország és Magyarország olimpiai küldöttségei mondhatnak el magukról. Pedig volt olimpia, amikor száznál is több országot öltöztetett a cég, a folyamatosságot viszont csak a két, említett nemzet kapta meg. Sikereimnek talán a csúcsát jelentheti, hogy 1998-tól harminc éven keresztül az adidas területi igazgatója lehettem és éppen a NOB egykori magyar tagja, Csanádi Árpád fiának, Péternek a javaslatára.

   A Magyar Olimpiai Bizottságban előbb elnökségi tag, majd a MOB alelnöke lehetett és mindmáig tevékeny tagja a szervezetnek.

– Az öttusa szövetség főtitkáraként kerültem be a MOB-ba, ahova ellenszavazat nélkül választottak meg. Legutóbb a MOB etikai bizottságában kaptam tagságot – szerencsére ott nem sok ügyet kell tárgyalni. Komoly elismerésként éltem meg azt is, hogy 2002-ben az Európai Öttusa Szövetségben elnökké választottak.

   Öt éve választotta a nyugdíjat. Ma minként értékeli az aktív évtizedeit?

– Tizenegy, különböző minőségben lehettem ott a tíz nyári és hét téli olimpiámon – mindenütt megtisztelő és felelősségteljes munkát kellett elvégeznem. Talán a 2000-es, Sydneyben volt olimpiai küldetésem volt a legnehezebb, ugyanis ott az akkor először programba került női verseny főzsűrije voltam. Rendkívül nehéz diplomáciai küzdelmeket kellett folytatnom a színfalak mögött azért, hogy – az ausztrál lovak szerény felkészítettsége láttán – elérjem: a szabállyal is ellenkezve keresztülvihessük a már bemutatott lovaspályán több akadály nehézségi fokának csökkentését, esetleges nagy botrány elkerülése érdekében.

   Nyugdíjas éveiben milyen szempontok érvényesülését tartja fontosnak?

 

– Bár továbbra is vannak elvállalt megbízatásaim, de egyértelműen hátrébb léptem. Ezért tudom intenzíven bővíteni az általam szívesen gyakorolt sportágak körét. Felfedeztem például a jógát, télen a sí és a snow board mellett a korcsolya és a görkorcsolya is szerepet kap, nyáron a lovaglás, a terepkerékpározás és a vitorlázás a kedvenceim, és a teniszben is vissza akarok térni. A golfot viszont hiába szeretném gyakorolni, ahhoz még túl fiatal vagyok. Majd talán évek múlva, ha tovább csökkennek az alapfeladataim. A futást, mint legnagyobb szerelmemet, hagytam a felsorolás végére, mert a két éve volt, sikeres csípőműtétem óta csak kéthetente futhatok. Ekkor legjobb barátommal, Molnár Zoltánnal közösen egy kicsit átmozgatunk, neki pedig a közbenső napokban kell teljesítenie az edzéstervébe beépített távokat.

(Magyar Edzők Társasága / Jocha Károly)