dr. Fenyvesi Máté: 60 év a Fradiban, 77 mérkőzés a válogatottban
dr. Fenyvesi Máté. Fotó: jozsefvaros.hu
Dr. Fenyvesi Máté labdarúgópályáját Jánoshalmán kezdte, majd a Kecskemét csapatába került, innen igazolt át a Ferencvárosi Torna Clubhoz. A zöld-fehéreket játékosként 16 éven át erősítette, majd szakemberként és a Fradi öregfiúk tagjaként is segítette a csapatot.
A magyar válogatottnak 1954 és 1966 között volt a tagja, pályafutása alatt 77-szer lépett pályára a címeres mezben. Világbajnokságon háromszor, 1958-ban, 1962-ben és 1966-ban szerepelt. A válogatottban elért legnagyobb sikere az 1964-es Európa-bajnokságon szerzett bronzérem.
Fenyvesi doktor a Józsefváros.hu-nak adott hosszabb interjút.
– 1951 őszén az NB II-es Kecskemét csapatába került, innen indult a karrierje, majd alig másfél év múlva már a Budapesti Kinizsiben (a Ferencvárosi Torna Club neve az 1950-es években) játszott. Hogy történtek az átigazolások?
dr. Fenyvesi Máté: – Először a Kecskemét és a megyei válogatott – aminek én is tagja voltam – mérkőzésén figyeltek fel rám. Később jutott a fülembe, hogy az egész meccset főleg azért szervezték, hogy a kecskemétiek megnézhessék azt a kis tüskehajú jánoshalmi gyereket. Jól ment a játék, rúgtam is két vagy három gólt, a következő vasárnap már a Kecskemétben játszottam villámátigazolással. Majd 1951 telén lejött hozzánk Kecskemétre a budapesti Honvéd sztárja, Bozsik Cucu és intézőjük, bizonyos Netter százados. Kiderült, hogy azért érkeztek, mert kellett a csapatba egy olyan szélső, mint amilyen én vagyok. Közben a Kecskemét vezetősége és a Kinizsi is megtudta, hogy tárgyalok a Honvéddal, így megegyeztünk, hogy a szezon végéig maradok, utána pedig megyek Pestre a Fradiba.
– Tehát az álom 1953 elején elkezdődött. Hol lakott Budapesten és hol folytatta tanulmányait?
dr. Fenyvesi Máté: – Akkoriban nehéz volt albérletet szerezni, ezért a vízipólós Kárpáti Gyuriék fogadtak be átmenetileg a Népszínház utca 21. szám alatti lakásukba. Az iskolát a szintén Józsefvárosban található, Vas utcai Közgazdasági technikumban folytattam. Ott ismerkedtem meg későbbi feleségemmel, akit tanítás után többször hazakísértem a Kisfuvaros utcába.
– Visszatérve a focipályára: keményen dolgozott azért, hogy a Fradi csapata elfogadja?
dr. Fenyvesi Máté: – Rengeteget edzettem Gyetvai Laci bácsival, a Fradi korábbi klasszisával. Máig hálás vagyok, hogy annyit dolgozott velem. Indított kívül, belül, elfutottam, beadtam neki, aztán kezdtük elölről, százszor, ezerszer. Érdemes volt, hiszen a pontos beadásokat nagy hatékonysággal tudták értékesíteni belül a jól fejelő csatárok: Mátrai, Orosz, Mészáros, Kertész, Vilezsál. Igyekeztem úgy fölemelni a labdát, hogy a csatárok jól rá tudjanak bólintani, úgy ugyanis nagyobb erőt lehet beleadni a mozdulatba.
– 1954-ben, a születésnapján játszott először a válogatottban.
dr. Fenyvesi Máté: – Románia ellen játszottunk a Népstadionban, telt ház előtt. 5:1-re nyertünk, viszont nem voltam elégedett magammal. Az elfutásokra építettem, de nem tudtam úgy szervezni a játékom, hogy helyzetbe kerülhessek.–
– Viszont a ’64-es spanyolországi Európa-bajnokságon nagyon jól teljesített, ráadásul sérülten játszott a bronzmeccsen.
dr. Fenyvesi Máté: – Igen, a spanyolok elleni meccsen megsérültem, mikor a jobb bokámra rácsúszott a jobb-bekk, és így eltört a szárkapocscsontom. Akkor ezt nem is vettem észre, fájt, de befásliztuk és hajtottam tovább. Így játszottam végig aztán a dánok elleni bronzmeccset is, amit 3:1-re megnyertünk.
