Dr. Hencsei Pál: Bearanyozott bronzérem

Kassai-Farkas András 1956-os tárgyú festményével

Kassai-Farkas András két bronzérmet nyert az olimpiai játékokon. A magyar sporttörténetben kevésbé járatosak azonban nehezen találják meg az érmesek listáján, mert sporteredményeit eredeti nevén, Farkas Imreként érte el. Csak visszavonulása után vette fel a Kassai-Farkas András nevet.

Kezdetben tornászott, de három év múlva egyik társa sérülése után sportágat váltott, 1950-ben tért át a kenuzásra a Kossuth Kajak Klubban, majd a Bp. Honvédban folytatta. Rövidesen kiderült, hogy csapathajóban érhet el sikereket. Kenu kettesben nyert országos bajnokságot és a nemzetközi versenyeken is ebben a hajóban volt sikeres. 1956-ban és 1957-ben Hunics Józseffel három-három bajnoki címet nyertek C-2 500, 1000 és 10.000 méteren, majd 1958-tól az FTC-ben versenyezve Törő Andrással kétszer lettek elsők C-2 500 méteren.

1956-ban a Hunics József-Farkas Imre páros nyert olimpiai bronzérmet

1956-ban a hazai és nemzetközi versenyeken jól szerepeltek és esélyesként készültek a melbourne-i olimpiára. Az októberi forradalom, a hosszú és fáradságos utazás, a kiesett edzések és az itthoniak miatti aggódás következtében végül Melbourne-ben C-2 10.000 méteren a harmadik helyen végeztek. A versenyen a szovjet és román ellenfeleik összejátszottak ellenük: 10.000-en szovjet, 1000 méteren román győzelem született.

1957-ben Gentben az Európa-bajnokságon is bronzérmesek lettek. 1960-ban mindhárom válogató versenyt megnyerték és ismét esélyesként utaztak a római olimpiára. Ezen az olimpián is bronzérmesek lettek, ezúttal a C-2 1000 méteres távon. Az eredményt döntően befolyásolta az az olasz kiskatona, aki a rajtnál csak később engedte el a hajójukat, és a hátrányukat már nem tudták behozni a célig, 0,12 másodperccel szorultak az olaszok mögé a harmadik helyre. Külön érdekesség, hogy az előttük végzett olasz hajó edzője Blahó Kálmán volt, aki 1956-ig Farkasékat edzette. Az olimpia után Farkas Imre csalódottságában bearanyoztatta a bronzérmét.

1961-ben orvosi javaslatra visszavonult, s az MTK-ban kezdett edzősködni, tanítványai közül Árva Gábor világbajnokságot nyert.

Műtermében, elgondolkodva

1963-tól érdeklődése a művészetek felé fordult. A munkahelyén egy képzőművészeti csoportban kezdett festeni, az ELTE Szabadegyetemén művészettörténetet hallgatott, majd Bolgár József lett a mestere. Ekkor változtatta meg a nevét Kassai-Farkas Andrásra, mivel a nagyszülők Kassáról származtak, második keresztneve pedig András. Szürrealista, szimbolikus stílusban fest, témái változatosak: csendélet, napraforgók, kórók, sportolók, vallásos képek. Első komolyabb kiállítása 1975-ben volt, azóta több mint 20 alkalommal mutatta be képeit.

2006-ban, Melbourne-ben. Balról: Füzesséry Gyula, Vagyóczki Imre, Mohácsi Ferenc, Kassai-Farkas András. (Fotó: jochapress.hu)

2006-ban Dombóváron a Magyar Olimpiai Akadémia 44. Vándorgyűlésén láthatták képeit, ekkor került közelebbi kapcsolatba az olimpiai mozgalommal. Azóta rendszeresen részt vesz a MOB és a MOA rendezvényein, valamint 2009-ben megalakította az Újpesti Olimpikonok Baráti Körét. Legújabb kiállításának megnyitója Gödön a Művelődési Házban volt, május 20-án.

A hetvenes években ismerkedett meg az Evangélikus Pünkösdi Közösség, illetve a Magyar Pünkösdi Egyház tanaival. 1975-től nyugdíjazásáig lelkipásztorként dolgozott, a Magyar Keresztény Misszió Alapítvány révén rászorulókat támogatott.

2014-ben  jelent meg „A víztől az olajig” című önéletrajzi könyve, amelynek alcíme (Hittel, lapáttal, ecsettel) utal életpályája mindhárom területére.

A napokban volt 81. születésnapja alkalmából jó egészséget kívánva gratulálunk Kassai-Farkas Andrásnak.