Evezés: csütörtökön apa és fia elindul az olimpiára

Shares

Hol vannak már a régi, szép idők? Az 1968-as, mexikóvárosi olimpián ezüstérmes magyar négyes (Melis Zoltán, Sarlós György, Csermely József, Melis Antal) ugyanis immár 53 éve birtokolja az újkori olimpiák legjobb eredményt elért magyar evezős-egység büszke címét.

Pétervári-Molnár Bendegúz. Fotó: Czucz Bálint

Minden bántó szándék nélkül kijelenthető, hogy a magyar evezősök abszolút sorrendje Tokióban nem fog változni. A magyar evezős társadalom ugyanis nagyon örül, hogy legalább egy képviselője lesz Tokióban is, Pétervári-Molnár Bendegúz személyében, aki tartja az ernyőt a sportág felett. A Budapesti Evezős Egylet (BBE) színeiben, édesapja irányítása mellett készülő egypárevezős befejezte az olimpiai felkészülést és csütörtökön mindketten elrepülnek Japánba.

– Az utolsó hetekről is csak jó mondhatok – szögezte le az edző-papa, Molnár Zoltán. – Előbb ismét a már jól bevált, Splittől nem messze lévő víztározón gyakoroltunk, majd az utolsó napokat Szeged, Maty-éren töltöttük.

– Milyen állapotig jutott el fia, Bendegúz?

– Fizikailag korábban sem volt gondunk, a 100 kilós testsúly ideálisnak mondható. Rendszeresen kemény edzéseket végeztünk, minőségi edzőpartnerekkel, akik komoly erőkifejtésre ösztönözték „Bendit”. A rendszeres orvosi felügyelet is nyugtatólag hatott ránk. Szükség is volt erre, hiszen a délelőtti 20, olykor 30 kilométer leevezését követően délután vagy egy hosszabb kerékpározás vagy konditermi gyakorlatok következtek, de gyakran mindhárom edzés belefért egyetlen napi programunkba. Természetesen az utolsó időszakban már a minőségi munkán, a finomításokon volt a hangsúly.

– Az ellenfelek adottak, a célkitűzések is változatlanok?

– Egy változásról tudunk, mi szerint a 39 éves cseh világklasszis, Ondrej Synek lemondta a részvételt. Ettől függetlenül fiam reménybeli helyezése nem változott. Akkor lenne igazán elégedett, ha nem csak bejutna a 7-12. helyekért majdan zajló B-döntőbe, hanem ott meg tudná szerezni a 8. helyet.

– Végül is elégedett a felkészülés körülményeivel, az elvégzett munkával?

– Igyekeztünk a legjobb tudásunk szerint tenni a dolgunkat. Azt azért el kell mondanom, hogy az OTP komoly támogatása nélkül az eltervezett programunkat nem tudtuk volna megvalósítani.

(jochapress / Jocha Károly)