Fókuszban a kézilabda és a kerékpár
Akik figyelik az utolsó években jelentős fejlődésnek indult kerékpársport eseményeit, elakadhattak egy érdekes hír olvastán. Az idei augusztusi időpont helyett jövőre júniusban rendezik a Tour de Hongrie kerékpáros körversenyt.
Ami pedig magát a versenyt illeti, a sportág iránt érdeklődőknek bizonyára feltűnt, hogy a küzdelmeket motorkerékpáron követő és onnan fényképező fotósok között ott volt a csíkszeredai illetőségű Halmágyi Zsolt is, akit idei, sikeres bemutatkozását követően már a verseny végeztével 2019-re is meghívott Eisenkrammer Károly főszervező.
Halmágyi Zsolttal Csíkszeredán sikerült beszélgetnem.
–Mikor készítette az első, sporttárgyú felvételét?
–1990-ben, az akkor megindult székelyföldi sportnapilapba, ahova kezdő munkatársnak hívtak. Korábban testnevelő tanárként dolgoztam, de a fotózás már azokban az években is érdekelt. Örömmel kaptam az alkalmon és 1990 év elején fotós kollégámmal kimentünk az akkori csehszlovákiai férfi vb-re. Ott még csak tolmácskodtam, de ugyanazon a nyáron, Göteborgban egy hatalmas utánpótlás tornára is eljutottam. Ott a Göteborg Posten szerkesztőségében, a romániai forradalom utáni segítőkész hangulatban megajándékoztak egy Nikon 85-ös optikájú géppel. Arra is rájöttem, hogy fotózni könnyebb, mint írni, így végül fotós lettem az Uj Sport megszűnéséig, 1994-ig. Még az évben nyertem egy díjat a román fotósszövetségtől. Két képpel pályáztam, az egyik a Forma-1 boxutcájában készült, a másik is a Forma-1 világához kötődött.
– A sportnapilap megszűnése után hogyan folytatta?
– Pályát kellett váltanom, építőanyagok forgalmazásával kezdtem foglalkozni. Ebben az időben indult a filmes gépek kiszorulása, nekem pedig kilenc évre volt szükségem, amíg meg tudtam vásárolni egy Canon D-10-es gépet. Azóta teljesen amatőrként, de annál nagyobb lelkesedéssel fotózok, ahova csak el tudok jutni. Van egy saját honlapom (www.sportfoto.ro) ott töltöm fel, elsősorban kézilabda, jégkorong, kerékpár és labdarúgás témakörökből felvételeimet. A Forma-1 már nem központi kérdés, a tenisz pedig azért nem, mert nagyon drága szerelés kell hozzá és végtelen türelem, megvárni, amíg a labda éppen eltakarja a játékos valamelyik szemét.
– Mi az 1990-ben volt, csehszlovákiai férfi vébé óta ismerjük egymást. Azóta a kézilabda megerősítette első helyét a kedvenc sportágak között?
– Ahogy lehetőségeim engedik, igyekszem minél több világ- és Európa-bajnokságra eljutni Európában, Franciaországtól keletre elérhető, rendező országokban. Természetesen Magyarországon is rendszeresen feltűnök, a női BL-négyes döntőn például mindig itt vagyok a Papp László Arénában.
– Ugorjunk a Tour de Hongrie idei versenyére, ahol nem kis meglepetésre Önt is meghívták, hogy motorról fényképezze a színvonalas vetélkedés napjait.
– Az idén már tizenkettedik alkalommal lebonyolított Székely Körversenyen minden évben fotóztam. Előbb csak az út széléről kattintgattam, de immár évek óta benne vagyok a hivatalos stábban. Mivel számos magyar csapat is rendszeres részvevő nálunk, így Eisenkrammer Károly közelről láthatott engem munka közben. Benyomásai és képeim alapján hívott, én pedig örömmel jöttem. Számomra rendkívül megtisztelő volt ez a lehetőség, amely versenyről közel kétszáz országban tudósítottak a legmodernebb technika igénybevételével. Négyen fotóztunk, ketten a mezőnyben, motoron ülve. Felettünk nem csak helikopterek köröztek, hanem egy repülőgép tízezer méter magasban is folyamatosan készített felvételeket.
– Melyik volt a legnagyobb élménye, amit külön is kiemelne?
– 2015-ben Katarban a férfi kézilabda világbajokságra minden fotóst meghívtak a rendezők, aki a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) listáján szerepelt. Egyetlen kikötés volt: a három hetet ott kellett eltölteni, ezzel szemben minden költségünket ők fizették.
– Legközelebb decemberben a nők következnek, akik az Európa-bajnokságon méretik meg magukat Franciaországban. Ott lesz? S ha igen, mire számít?
– Jelen állás szerint az Eb utolsó napjaira tudok Párizsba odaérni. Ami a magyar válogatottat illeti, határozott fejlődést látok ezen a vonalon. Hogy végül láthatom-e majd őket? Hát erre majd csak az előcsatározások adják meg a választ. Ami az utánpótlás korosztályok világversenyeit illeti, a magyar lányok több mint sikeresen szerepeltek és ezek az érmes helyezések biztatóak lehetnek a jövő felnőtt válogatottját illetően is.
– A 2019. januári, férfi világbajnokságtól mit vár?
– Ez a német – dán közös rendezésű vb rendkívül kiegyensúlyozott erők küzdelmét ígéri. Ezért semmiféle biztos tippem nincs a magyar férfiak szereplését illetően. Számomra már az is egy jókora csodának számít, hogy a magyar válogatott Szlovénia kiejtésével ki tudott jutni a világbajnokságra.
(jochapress.hu / Jocha Károly)
