Gurisatti Gréta: Mihók Attila formált belőlem válogatott vízilabdázót!

A Magyar Edzők Társasága (MET) 2022-ben is megünnepelte az Edzők Napját, amely szeptember 25-én van. A MET idén is körkérdést intézett ismert élvonalbeli sportolókhoz, amelynek mottója így hangzott: „Mondtál már köszönetet az edződnek?” A jochapress.hu is ragaszkodik a jól bevált úthoz. Ezért 2022-ben is megjelenteti az adott a válaszokat. Ezúttal a dunaújvárosi vízilabdázás mindenese, Mihók Attila által felnevelt és viláűgbajnoki 2. helyezésig jutott Gurisatti Gréta beszél a közös munkáról, amely utat nyitott előtte ahhoz, hogy erőssége lehessen a vb-ezüstérmes magyar női vízilabda válogatottnak.

Gurisatti Gréta (fotó: MTI / Illyés Tibor)

Mihók Attila1998 óta a dunaújvárosi vízilabdaélet meghatározó alakja, tősgyökeres dunaújvárosi. Munkája nyomán Kupagyőztesek-, valamint Bajnokcsapatok Európa Kupája arany-, ezüst- és bronzérmek, 8-8 felnőtt országos bajnoki aranyérem és kupagyőzelem sorakozik az egyesület neve mellett. Számos olimpikon nevelkedett a keze alatt, akik közül többen az olimpiai dobogón is állhattak. Az olimpiai- és Európa-bajnoki bronzérmes, világbajnoki ezüstérmes Gurisatti Gréta is nála kezdett vízilabdázni és 14 évet töltött a dunaújvárosi csapatnál.

– Ha ő nem lenne, akkor én nem is kezdtem volna el vízilabdázni. – mondja Gréta

– Már akkor ismertem, amikor neki még fogalma sem volt arról, hogy én a világon vagyok. Anyáékkal kijártunk a női vízilabda csapat meccseire szurkolni, ott láttam először a kispadon. Akkor a „Mihi” még egy teljesen más spirituális állapotban volt, a kiabálós, székdobálós, kulacs összetörős periódusát élte. Persze én egy másik arcát ismertem meg amikor megkereste a szüleimet, hogy ő úgy látja, jó adottságaim lennének a vízilabdához. Megkérdezte milyen ambícióim vannak a sportban és rögtön megnyert a sportágnak azzal, hogy a vízilabdában elérhetem az olimpiai bajnoki címet.

Idővel nagyon megszerettem a csapatot, nagyon tetszett ahogy ő felépítette ezt a dunaújvárosi klubot, amely egy családi hátteret is ad azoknak, akik oda tartoznak. Ő nem szimplán egy edző, aki megtartja az edzéseket.

Elképesztően sokrétű az, ahogy foglalkozik a csapataival.

Mondhatom, hogy a történelem órák megtartásától a spirituális utazásokon át a bulikig mindenre kiterjed a figyelme, egyszerre edző, tanító, vagy nagybácsi is egyben. Rengetegszer előfordult, hogy mondjuk edzőtáborban kikapcsolódásként elmentünk valahová és egyszer csak a tengerparton ülve egy történelem órán találtuk magunkat. Sokszor ezekből többet tanultunk, mint az iskolában. Később, már kamasz korunkban elkezdtük a spirituális beszélgetéseket, amikor egy kávézóban ülve a lelki dolgokról cseréltünk eszmét heti szinten. Ez is nagyon sokat segített abban, hogy a vízilabdában is fejlődjünk. Ha pedig arra volt szükség, akkor bulit szervezett.

Ezek az alkalmak persze élsportolóként nem az ivásról szóltak, hanem hogy egy közösségben jól érezzük magunkat, táncolunk, énekelünk, társasozunk és erősítsük a kötelékeket. Akik mellette nőttek fel, mind ezt a vonalat képviselik és próbálják tovább vinni, azt gondolom nagy sikerrel.

Mi nem csak a vízben vagyunk fontosak egymásnak, hanem a szárazföldön is barátok vagyunk.

Rengeteget változott és fejlődött a 14 év alatt amióta ismerem. Kezdetekben – bizonyára a korából is fakadóan- sokkal lobbanékonyabb volt, ha valamilyen feladatot nem értettünk meg elsőre, akkor talán egy kicsit türelmetlenebb is. Aztán jött egy fordulópont azzal, hogy ő is apuka lett és szerintem a szülő szemüvegén keresztül kezdte saját magát is látni. Ekkor kezdett egy kicsit megengedőbbé válni, de azért azt tudni kell róla és az nem is változott, hogy nem tűri ha valaki nem a száz százalékot teszi bele a munkába. Ehhez pedig kell az is, hogy az edző néha kritikus is legyen, kellően őszintén meg tudja fogalmazni az észrevételeit még akkor is, ha ez néha szíven üti a játékost. A jó edző tanítvány kapcsolatban a játékos is megtanulja értékelni azt, ha van, aki a fejlődése érdekében meg tudja mondani, hogy mit kell másképp csinálni anélkül, hogy sértődés lenne a dologból. Vékony a határ, de Mihi ezt jól meg tudja találni.

Most, hogy elváltak az útjaink azzal, hogy a nyáron a Ferencvároshoz igazoltam, nagyon tudom értékelni, hogy a váltással együtt járó kisebb súrlódások ellenére is nagyon jó viszonyban tudtunk maradni. Én nagyon hálás vagyok neki azért, hogy egyáltalán vízilabdázhatok és utólag beigazolódott, hogy amit ő 14 évesen látott bennem, az úgy volt. Minden segítséget megkaptam tőle akár, ha az érettségi tételeket kellett meccsre menet kikérdezni a buszon, akár, ha egy kiadós beszélgetésre volt szükségem. Azt remélem, hogy a sok jóból amit kaptam, nekem is sikerült visszaadni valamit. Minden, amire megtanított a vízilabdával kapcsolatban, visszajött kupák, érmek, eredmények formájában és erre nagyon büszke vagyok. Ismerem őt és tudom, hogy neki a legnagyobb örömforrás az, amikor azt látja, hogy amit megtanít azt sikerül kamatoztatni.

Mindeközben pedig létrejön egy kiváló edző-játékos kapcsolat, amit ezúton is nagyon köszönök neki.

(Magyar Edzők Társasága / Fazekas Erzsébet)

.