Ifj. Balzsay Károly: a szellemi tőke a legfontosabb!

Miközben a Magyar Ökölvívó-szakszövetség helyzete finoman szólva sem stabil, a szakmai munkának nem szabad megállnia, amiért ifj. Balzsay Károly szövetségi kapitány a felelős. Vele beszélgettünk a magyar boksz olimpiai esélyeiről, a nemzetközi szövetség által elpocsékolt tavalyi évről, a magyar utánpótlás sikereiről, valamint a nemzetközi és a hazai változás szükségességéről.

ifj. Balzsay Károly

Hogyan látja a magyar ökölvívás olimpiai kvótaszerzésének esélyeit?

Hivatalosan még nem tudjuk, milyen lesz a kvalifikációs rendszer, azaz milyen dombra kell felfutnunk, ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság eltiltotta minden olimpiai tevékenységtől a Nemzetközi Ökölvívó Szövetséget, és a vizsgálat júniusban zárul le. Csak akkor derül ki, hogyan zajlik majd a kvalifikáció. Bár csak menet közben tudjuk meg, mit kell tennünk az ötkarikás részvételért, mi addig is ugyanúgy készülünk. A nemzetközi versenyek februárban a Bocskai István Emléktornával már elkezdődtek, márciusban U22-es Európa-bajnokság következik, aztán áprilisban beindul a szezon. Júniusban a kontinensbajnokságnak megfelelő Európa Játékok lesz Minszkben, szeptemberben pedig világbajnokság Jekatyerinburgban, amelyek már valamilyen módon biztosan kvalifikálni fognak. Szerintem egyébként óriási változások lesznek az ökölvívásban, úgy látom, Thomas Bach NOB-elnök végig fogja vinni, amit akar.

Thomas Bach NOB-elnök (fotók: jochapress.hu)

Ön szerint a versenyzőink közül kik lehetnek esélyesek az olimpiai részvételre?

Azt azért látnunk kell, hogy a sportágunk morálisan gödörben van, hiszen senkinek nem tesz jót, ami most a hazai szövetség körül zajlik, már csak azért sem, mert edzőtáborokat és nemzetközi versenyeket is törölni kellett, ezeket pedig nem lehet pótolni. Ez nem tesz jót sem a versenyzők teljesítményének, sem a kedvének, és lássuk be azt is, hogy így nehéz egyről a kettőre jutni. De hogy ne kerüljem ki a kérdést, nemzetközi szinten a legtapasztaltabb ökölvívónk Harcsa Zoltán, de az elmúlt időszakban az ő teljesítménye is hullámzott, ami érthető, hiszen nem stabil a háttér. Rajta kívül pedig van két-három olyan fiatal, akik meglepetést okozhatnak és kijuthatnak Tokióba, mivel már van annyi nemzetközi rutinjuk.

Szakmailag hogyan látja, milyen helyzetben van a magyar ökölvívás?

Itt elsősorban a 2017-es eredményeket tudom alapul venni, amikor a felnőtt és a korosztályos Európa-bajnokságokon is érmeket szereztünk, amivel, úgy érzem, hoztuk a szintet. Azonban tavaly, egy olimpiai kvalifikációt megelőző évben sem felnőtt kontinensviadalt, sem világbajnokságot nem rendezett a nemzetközi szövetség, ezzel gyakorlatilag megfojtotta a sportágat. Hogy mért tette ezt, arra én sem tudom a választ. A nemzetközi eredményeink ennek ellenére nem maradtak el, a 17-18 éves korosztály nagyon sikeres volt. Bernáth Attila ifjúsági Európa-bajnok, Orbán Adrián pedig ezüstérmes lett az ifi-világbajnokságon. A lányok között Hámori Luca bronzérmet szerzett a kontinensviadalon, Villás Veronika pedig a vébén. Szakmailag tehát egyáltalán nem tűntünk el, a felnőtt eredmények elmaradása a nemzetköz szövetség sara, én úgy érzem, mi a lehetőségeinkhez képest kifejezetten jól szerepeltünk.

De az eredmények azért nem olyanok, mint akár csak tíz-tizenöt éve. Ön szerint mennyi idő kell, hogy újra olyan szinten legyen a magyar boksz?

Akárcsak nemzetközi szinten, itthon is gyökeres változásokra van szükség. Elsősorban morális szempontból, ami hosszú és pokoli nehéz út lesz. Két éve volt elnökváltás, de azóta kiderült, hogy az átmeneti időszak hosszabb és nehezebb lesz, mint gondoltuk. Ilyenkor mindig megbolydul a méhkas, és hirtelen mindenki megmondó ember lesz, ilyen környezetben pedig nehéz dolgozni, és ilyen ingatag háttérrel nem könnyű elérni, hogy a gyerekek, fiatalok és felnőtt versenyzők motiváltak és eredményesek legyenek.

Ilyen helyzetben mi a legfontosabb dolga Önnek, mint szövetségi kapitánynak?

Egyik a szellemi tőke összetartása, hogy a magyar ökölvívás újra egy közösen gondolkodó egység legyen. Ez elsősorban az edzőket érinti. A másik a gyerekek összetartása, egységbe kovácsolása és egy irányba terelése, a nehézségek ellenére, amelyek az edzők munkáját is alapvetően meghatározzák. Az első negyedév szerintem eltelik így, de reményeim szerint az év második felében felétől már látványosan beindulnak a dolgok.

Hogyan fog kinézni a 2019-es év?

A versenyek adottak, az Európa Játékokat és a világbajnokságot már említettem, ezek lesznek idén a főversenyek. A rendszert még ki kell találni, de ettől függetlenül a kvalifikációra készülnünk kell. Két lehetőséget tudok elképzelni, vagy ranglista helyezések fognak dönteni a kijutásról, vagy helyosztók. Edzésben kell maradnunk, de azt is tudnunk kell, ha rövid időn belül nem rendeződik a magyar szövetség helyzete, akkor kevés esélyünk lesz az olimpiai szereplésre.

(MET / Vincze Szabolcs)