Nedim Remili 50 százalék esélyt ad a Veszprémnek a Kielce ellen

Az idényt még a Kielcében kezdte az olimpiai bajnok Nedim Remili, tavasszal viszont már az első trófeáját is begyűjtötte a Veszprémmel. Az irányítóként és jobbátlövöként is bevethető francia klasszisnak most éppen korábbi csapatát kellene búcsúztatnia a Bajnokok Ligájában.

Nedim Remili (pirosban) a Veszprém egyik erőssége (fotó: MTI, Bodnár Boglárka)

Hány százalék esélyt ad a Veszprém továbbjutására a Bajnokok Ligájában?

A közvéleményhez hasonlóan ez a párharc nálam is ötven-ötven százalék – mondta a Sportálnak a Kielce elleni hazai BL-negyedöntő előtt Nedim Remili, a Telekom Veszprém 27 esztendős olimpiai bajnok francia jobbátlövője. – A negyeddöntők közül alighanem ez a párharc lesz a legkiélezettebb, lehetetlen megjósolni, mi történik majd a két meccsen. A lényeg, hogy az első találkozón végezzük el a „házi feladatot”, és a lehető legnagyobb előnyt harcoljuk ki a visszavágóra.

Mekkora különbséggel lenne elégedett?

Ebbe azért nem szeretnék belemenni, mert a világ egyik legjobb csapata az ellenfelünk, nekünk pedig szerénynek kell maradnunk. Ráadásul mondhatok akármit, de a BL-negyeddöntőben olykor az egyólos előny is elég a továbbjutáshoz, máskor az öt gól is kevés. Nem akarunk számolgatni, mindkét meccsen száz százalékot kell nyújtani, a többit pedig majd meglátjuk.

További hírekért kövesse a sportal.hu-t a Facebookon!

Otthon vagy idegenben szereti kezdeni az ilyen párharcokat?

Van, aki arra esküszik, hogy a hazai pályán szerzett tetemes előny után sokkal felszabadultabban játszhatunk a visszavágón, más úgy véli, sokkal jobb hazai közönség előtt pályára lépni a visszavágón, amikor pontosan tudjuk, milyen eredmény kell a továbbjutáshoz. Mindkét leosztásban volt már részem, mindkét verzióban jutottam már tovább és estem már ki, úgyhogy máshonnan közelíteném meg a kérdést. Az első meccs után már mindkét fél testközelből látja, mire képes a másik csapat, mik az erősségei, melyek a gyenge pontjai. Általában az jut tovább, aki egy hét alatt jobban felkészül a másikból, és hatékonyabban épít az első meccs tapasztalataira.

Az idényt még a Kielcében kezdte, majd februárban dőlt el, hogy Veszprémbe szerződik. Milyen érzés korábbi csapata ellen pályára lépni, mindössze néhány hónappal a váltás után?

Néhány héttel ezelőtt már benne volt a pakliban, hogy a Kielcét kaphatjuk a legjobb nyolc között. Ha valaki akkor kérdezett volna erről, azt feleltem volna, hogy elég furcsa helyzet lesz. A meccs előtti napokban viszont már egyáltalán nem foglalkoztatott, hogy a korábbi csapatomat kell kiejteni. Most már csak a feladatot látom magam előtt, és a célt, hogy elérjük a final fourt. Az érzelmek most egyáltalán nem érdekelnek.

Momir Ilics vezetőedző kikérte a véleményét? Mégiscsak testközelből ismeri az ellenfél játékosait, korábbi csapattársait, na meg persze a vezetőedzőt, Talant Dujsebajevet is.

Olyan nagy titkokat nem tudtam elárulni, a szakmai stáb elég alapos munkát végzett az ellenfél feltérképezésénél. Persze, beszéltünk a Kielcéről, de a stáb pontosan tudta, hogy mit várhat támadásban és védekezésben az ellenféltől – legfeljebb csak néhány részletet tudtam hozzátenni egy-két játékossal vagy a vezetőedzővel kapcsolatban.

A Kielcénél hónapokon keresztül a bizonytalanságban készültek a játékosok, az anyagi gondok miatt nem lehetett tudni, mi lesz a csapattal a következő idényben. Mekkora lökést adhat az ellenfélnek, hogy időközben rendeződött a klub anyagi helyzete és nincs veszélyben a folytatás?

Ott voltam, amikor a gondok elkezdődtek, de az eredmények azt mutatták, hogy a játékosokat nem zavarták meg a klub körüli események. Nyilván nyugodtabban lehet készülni, de nem hiszem, hogy ennek közvetlenül hatása lesz a párharcra. Ha valaki a BL-negyeddöntőben lép pályára, akkor semmi más nem érdekli, csak a továbbjutás, az ilyen meccsekre mindenki kizárja a külvilágot.

Bár még csak néhány hónapja van Veszprémben, már most a csapat egyik vezéreként lép pályára. Minek köszönhető, hogy ilyen gyorsan beilleszkedett?

Egyfelől a természetemnek. Elég nyitott személyiség vagyok, könnyen barátkozom, a pályán kívül sosem jelentett gondot, hogy beilleszkedjek a közösségbe. Szerencsére Veszprémben is nyitottak voltak felém, a srácokkal sok időt töltünk együtt a pályán kívül is, úgyhogy emberileg nem volt probléma. Ami a szakmai részt illeti, minden az elfogadáson múlik. A társak tudták, mire vagyok képes, mit várhatnak tőlem, én pedig azt, hogy én mit várhatok tőlük. Minden nap keményen dolgozunk azért, hogy minél inkább összecsiszolódjunk, és szerencsére már a kisebb sérülésemet is magam mögött tudhatom.

A legutóbbi világbajnokságon és az olimpián irányítóként került be az All-Star csapatba, míg Veszprémben jobbátlövőként számolnak önnel. Melyik posztot kedveli jobban?

Veszprémben most jobbátlövőként van rám szükség, az idény végégi ez aligha változik. Ám nincs ezzel baj, szerencsére jól érzem magam ebben a szerepkörben. De tény, korábban többnyire irányítóként játszottam, és őszintén szólva nem is szeretném „elengedni” azt a posztot. Ez még a jövő zenéje, de küzdeni fogok azért, hogy idővel irányítóként is számoljanak velem.

A francia válogatottal nyert már olimpiát és világbajnokságot is. Mit jelentene a Bajnokok Ligája-győzelem, amely még hiányzik a kollekcióból?

Jelenleg a BL a legnagyobb motiváció számomra. Tizenhárom-tizennégy éves korom óta követem a sorozatot, már a tévé előtt is „megőrültem”, el lehet képzelni, milyen érzés most játékosként átélni mindezt. Ezeken a meccseken tényleg minden megtörténhet. Eddig nem volt szerencsém, négy elődöntő és egy vesztes döntő a mérlegem, itt viszont kicsit összefonódik az én múltam, és a Veszprém múltja. A csapat is, és én is évek óta várunk a BL-sikerre, de eddig egyikünknek sem jött össze. Bízom benne, hogy együtt sikerül – akár idén, akár a következő években.

BAJNOKOK LIGÁJA, NEGYEDDÖNTŐ, 1. MÉRKŐZÉS

Telekom Veszprém–Industria Kielce (lengyel)
Veszprém, 18.45

(sportal.hu / Babják Bence)