Kiss Virág: Külföldön kell kosarazni ahhoz, hogy kihozzam a maximumot magamból

Az év játékosa Magyarországon 2023-ban Kiss Virág lett. A Mersin légiósával, az Európa-bajnoki 4. helyezett válogatottunk centerével ültünk le egy hosszú beszélgetésre az elmúlt időszak tapasztalatairól.

Kiss Virág (fehérben), fotó: FIBA

Gratulálok az év játékosa elismeréshez! Jellemezhetem úgy 2023-at, ha nem teszik hivatalossá ezzel az elismeréssel, akkor is pályafutásod eddigi legmeghatározóbb éve van mögötted?

Köszönöm! Ez egy nagyon összetett és tartalmas év volt, valóban. Nem is tudom, hogy hol kezdjem, annyi minden változott. Klubszinten is sok minden történt, hiszen csapatot váltottam, külföldre költöztem. A válogatottal pedig nagyszerű eredményt értünk el az Európa-bajnokságon.

Nagy lépést tettem azzal, hogy eljöttem külföldre. Sok területen változtam, fejlődtem az elmúlt egy évben. Ha valaki megkérdezte volna tőlem tavasszal vagy nyár elején, amikor még nem döntöttem 100%-osan, hogy mit szeretnék a következő szezonban, akkor nem biztos, hogy azt mondom: külföldre mennék. Ez egy nehéz döntés volt, de ez írja le legjobban a hátuk mögött hagyott évet.

Úgy ragadnám meg ennek a lényegét, hogy felbátorodtam a döntéssel és egyértelművé tettem magamban, hogy milyen szintre szeretnék eljutni. Azért, hogy kihozzam magamból és a karrieremből a maximumot, bele kellett vágni a külföldi életbe, játékba, de ez elsőre senkinek sem egyszerű.

Ha egy dolgot ki kellene emelni, hogy miben változtam és mit hozott az év, akkor azt mondanám: felnőttem, de úgy igazán. Eljöttem egy másik országba, miközben a válogatottban meghatározó játékos lettem, ez mindenképpen 2023 fontos hozadéka.

Kimozdultál a komfortzónádból és ez pozitív változásokat indított el?

Így van! Nyílván értek nehézségek, különböző külső hatások, de amikor otthon játszottam, az abszolút a komfortzónámon belül volt. Ez pedig, ami most zajlik, nagyon kívül van azon. Ennél jobban nem is lehetne összefoglalni.

Az előzetes várakozásaidhoz képest milyen a légiósélet?

Amióta itt vagyok Törökországban, rengeteg minden történt. Két edzőváltásra került sor a klubnál. Studer Ágival jöttünk ki, de most már Ági sincs itt. Számtalan olyan dolog zajlik körülöttünk, ami nem könnyíti meg az életünket. Nem tudom milyen más országban játszani, de Törökországban nem egyszerű. Óriási elvárások és eredménykényszer mellett dolgozunk, miközben egy nap alatt is feje tetejére tudnak fordulni a dolgok. Elég csak az elmúlt napok eseményeire gondolni.

Eközben azt sem egyszerű megélni, hogy én az elmúlt években abszolút meghatározó ember voltam. Most hatalmas nevek mellett játszva meg kell találnom a játéknak azt a szegmensét, amiben hozzá tudok tenni, amiben segíteni tudom a csapatot. Nehéz megszokni, hogy az Euroliga és a bajnokság teljesen eltérő rotációt kíván meg. Ráadásul a bajnokságon belül is akad, amikor keretbe sem kerülök a légiós-szabály miatt, de van, hogy 30 perces játékosként számítanak rám.

Az is benne van és meg kellett szokni, ha az elején nem megy, akkor előfordulhat: már pályára sem kerülök utána az adott mérkőzésen. Ez mindenképpen nehéz, de szerettem volna megtapasztalni. Hiszem, hogy ezek a tapasztalatok is hozzásegítenek az álmaim eléréséhez. Úgy érzem, hogy a változó körülmények mellett az alkalmazkodó képességem sokat javult az utóbbi időben, amire mindenképpen szükségem volt. Ezáltal fejlődök emberi oldalról és a kosárlabda részét tekintve.

Mi is válasszuk két részre az értékelést. Nézzük külön-külön a bajnokságot, illetve az Euroligát. Milyen az Euroligás Kiss Virág?

Nem titkolom, nem vagyok megelégedve magammal. Bár az Európa-bajnokságon több Euroligás játékos ellen tudtam pályára lépni, de be kell látni, hogy az Euroliga-szereplés egészen más kávéház, mint bármi, amit eddig tapasztaltam a pályafutásom során. Nem is feltétlenül önmagában a kosárlabda része, hanem a szupersztár játékosok mellett megtalálni azt, hogy ilyen szintű meccseken miben tudom segíteni a csapatot. Teljesen más stratégiát követel meg, jobban meg kell küzdeni a helyzetekért, a labdákért. Azon vagyok, hogy a játék minden szegmensében fejlődjek és jobban megálljam a helyet.

A bajnoki meccseket, statisztikákat látva, ott szerintem jobban megvan a helyed. Te hogy látod?

A bajnokság azáltal teljesen más, hogy „csak” négy légiós lehet a csapatban. Emiatt több lehetőség, több olyan szituáció adódik a játékban, amikor én kerülök helyzetbe. Ezt is meg kellett szokni, mert a török bajnokság egészen más, mint a magyar, amibe az évek alatt belenőttem otthon.

Ettől függetlenül nem mondhatok egy rossz szót sem a török bajnokságra, jobban tudtam adaptálódni, mint az Euroligához. Azon kell dolgozni, hogy az Euroliga is hasonlóan menjen. Tényleg oda tudok visszakanyarodni, hogy egy ilyen csapatban nem könnyű érvényesülni a szupersztárok mellett.

(A teljes interjú a bb1.hu tárhelyen olvasható)