Kosárlabda: Székely Norbert vérszerződést kötött játékosaival

Shares

A magyar válogatott két Európa-bajnoki selejtezőjén előbb fölényesen legyőzte Romániát, majd szoros mérkőzésen kikapott Spanyolországban – a szövetségi kapitány szerint utóbbi találkozón a csapat ésszel jól kompenzálta képességbeli lemaradását.

Székely Norbert időkérés közben (fotó: MKOSZ / Girgász Péter)

– Pillantsunk bele a kis füzetébe, hogyan változtak az esélyeink a kijutásra a vasárnapi összecsapás után a többi eredmény tükrében?
– Inkább onnan közelíteném meg, hogy az elmúlt egy hétben jelentősen javultak, ha a két meccs előtt tíz-tizenöt százalék volt, most nagyjából hetven százalék esélyt adok arra, hogy ott leszünk az Európa-bajnokságon, de semmit sem szabad elkiabálni – kezdte a Nemzeti Sportnak adott interjúját Székely Norbert szövetségi kapitány. – Saját magunk is rengeteget tettünk ezért, és az eredmények is jól alakultak. Most sokkal pozitívabb a kép, ám továbbra is magunkkal kell foglalkoznunk, és megnyerni a két hátralévő meccsünket.

– Nem lenne igazságosabb, ha a nyolc csoportmásodik két mérkőzésből álló párharcban döntené el az Európa-bajnoki kvalifikáció kérdését?
– Dehogynem, sokkal. Az elmúlt években állandóan szidtam a lebonyolítást, ami egyértelműen reformra szorul, de azzal reálisabb lett, hogy korlátozták azt a két csoportot, amelyből az oroszokat és a fehéroroszokat kizárták. Így majdnem a legjobb csapatok lesznek ott a kontinensviadalon.

– Közel álltak a látottak ahhoz, amit előzetesen elképzelt a huelvai találkozóról?
– A játék képében igen, a második negyed kivételével. Azt leszámítva stabilan hozták a lányok, amit elvártam, ezt nagyon jó volt látni. Kitartóan, az erőnkét észszerűen beosztva kosárlabdáztunk, ráadásul a változtatásokra is jól reagált a csapat. Elégedett vagyok – azzal nem, hogy kikaptunk, de a világ egyik legjobb válogatottja volt az ellenfél, és ezek nem nagy szavak. A spanyolok jóval erősebbek, a képességbeli különbségeket ésszel kellett ellensúlyoznunk.

– Astou Ndour valóban döntő faktor volt a mérkőzésen, ennek ellenére jól muzsikáltak a palánk alatti játékosaink. Egyetért az állítással?
– Egyetértek, de nem csak ők, Kányási Vera vagy Dombai Réka is nagyon szépen játszott a mezőnyben, Studer Ági szintén, és Dubei Debóra is sokat tett hozzá a teljesítményünkhöz. Tény, magas embereink várakozás feletti eredményességet mutattak a nagyon erős spanyol centersorral szemben.

– Hogyan vonná meg a múlt hét mérlegét? Elégedett azzal, hogy fölényesen nyertünk Romániában és szoros vereséget szenvedtünk Spanyolországban?
– Nem egy-két meccsre, hanem az egész selejtezősorozatra „vérszerződtünk” a csapattal és a stábbal. Ebben a tekintetben elégedett vagyok, mert folyamatosan nőnek az esélyeink a kvalifikációra, de nagyon fontos, hogy a további két, egyaránt Miskolcon rendezendő mérkőzésünket is jól játsszuk le, és az esélyeknek megfelelően győzzünk.

– Lehetséges, hogy ez a fiatal válogatott csak a következő két-három évben hozza ki a benne rejlő maximumot?
– Szinte biztos. Évek óta épül a csapat, elkezdett követni egy filozófiát, és lelkileg is elindult egy irányba. Képesek vagyunk jelentős ellenállást kifejteni a legjobbak ellen is, viszont át kell lépnünk magasabb szintre, amikor már az ilyen meccseket meg is tudjuk nyerni. A következő két-három évben feltétlenül várom az áttörést, ami teljesen reális, de nem lehet egyik pillanatról a másikra két-három lépcsőfokot haladni.

– Milyen téren van még számottevő lemaradásunk a közvetlen európai élmezőnytől, és tudunk-e javítani a helyzeten a közeljövőben?
– Ha nem gondolnám így, nem lennék szövetségi kapitány. Fizikailag biztosan nagy a lemaradásunk, de eddig is próbáltuk szem előtt tartani a genetikai előnyöket, amelyekkel a magyar lányok rendelkeznek, így lett összerakva a csapat. Huelvában is segített nekünk, hogy alacsonyabb szerkezetű, nagy sebességű együttessel jöttünk el. A magyar játékosokban benne van a fifika, vízilabdás példával élve lehet, hogy a szerbek nagyon erősek, de mi okosabban pólózunk – ez vasárnap a női kosárlabda-válogatottra is igaz volt.

– A februárban hátralévő két fordulóig önnek mi lesz a legfontosabb feladata?
– Az, hogy minél több mérkőzést nézzek meg, lássam, ki hol tart. Harc zajlik azért, hogy ki kerül be a keretbe, tizenhat-tizennyolc játékos joggal érezheti úgy, hogy helye van ott, közülük kell kiválasztanunk az aktuális pillanatban legjobbakat.

– Említette egy beszélgetésünk alkalmával, ha nem lett volna a két amszterdami vereség Hollandiától még az előző selejtezősorozatban, álomszerű lenne a harmadik kapitányi időszaka. Azért így sem borzasztó, ugye?
– Nagyon büszke vagyok a csapatra, nem a vasárnapi mérkőzés miatt, hanem összességében amiatt, ahonnan ahová eljutottunk. Nemhogy nem borzasztó, rendkívül jól élem meg a helyzetet, mert nagyon nagy lehetőség van az együttesben, ezt látom, és ki is akarom hozni a lányokból. Jussunk ki az Eb-re, érjünk el egy jó eredményt, s bár lesz bennem hiányérzet a pandémiás év miatt, így is nagyon szép hat év körvonalazódik.

EURÓPA-BAJNOKI SELEJTEZŐ
NŐK, C-CSOPORT

Az állás négy forduló után: 1. Spanyolország 8 pont (már kijutott az Eb-re), 2. MAGYARORSZÁG 6, 3. Izland 5, 4. Románia 5.
Azonos pontszámok esetén az egymás elleni eredmények döntenek.

  1. forduló (február 9.): MAGYARORSZÁG–Izland, Románia–Spanyolország
    6. (utolsó) forduló (február 12.): MAGYARORSZÁG–Románia, Izland–Spanyolország

(nso.hu)