Köszöntötték a Tokióban bronzérmes női tőrcsapat tagjait
A tokiói paralimpián bronzérmes női tőrcsapat tagjait köszöntötték csütörtökön a Kézmű-FŐKEFE-ERFO Közhasznú Nonprofit Kft. zuglói központjában.
Csizi Péter, a cég ügyvezető igazgatója elmondta: munkavállalóik jelentős része kötődik a sporthoz, nagyobb részük aktívan sportol, míg a többiek figyelemmel kísérik a sportvilág történéseit.
„A céges programunk sokszor igazodik a sporthoz, és maradt már el értekezletünk sportesemény miatt. Így természetesen figyelemmel követtük a paralimpiát is, ráadásul kötődésünk révén még a megszokottnál is szorosabban. Gratulálunk a vívócsapat bronzérméhez, és megköszönjük, hogy Tokióban képviseltek minket, magyarokat, valamint a cégcsoportot. Hajmási Évi ugyanis közvetlen munkatársunk, Madarászné Mező Boglárka pedig közvetetten, a férje révén, de őt is saját kollégának tekintjük. És mivel a barátaink barátai a mi barátaink is, a szívünkbe zárjuk Dani Gyöngyit és Krajnyák Zsuzsannát is” – mondta.
Az igazgató hozzátette: cégüknél tízezer munkavállaló dolgozik, közülük mintegy 8500 megváltozott munkaképességű. Napi szinten kilencezer féle terméket állítanak elő, közte a Solton kézzel készített, élethű Aranycsapat-bőrlabdát, amit névre szólóan – virágcsokor és egyéb ajándékok mellett – Fülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkárának a társaságában átnyújtott a tőrcsapat négy tagjának, valamint Szekeres Pálnak, az Emmi miniszteri biztosának, a Nemzetközi Kerekesszékesvívó-szövetség (IWAS) elnökének, a cégcsoport felügyelő bizottsági elnökének.
Fülöp Attila – aki a vívócsapattól a tagok által dedikált pólót kapott ajándékba – kiemelte: a tokiói minden idők második legjobb magyar paralimpiai szereplése volt, ami különösen az előzmények, az egyéves halasztás ismeretében elismerésre méltó eredmény.
„Napokig, hetekig tudunk beszélni ezekről a sportsikerekről, és az a célunk, hogy ez így maradjon az év minden napjában. A foglalkoztatás és a munkahely kapcsolata kiemelten fontos, hiszen a versenyző ott találkozik azzal az érzéssel, hogy a munka ugyanúgy hozzá tartozik az életéhez, mint a sport, a családja vagy a szomszédja. És az érték, ami benne van, az nem veszik el, az ugyanúgy megmarad a munkahelyén is, mint az olimpiai dobogón” – nyilatkozta.
Kiemelte: Magyarországon majdnem minden második megváltozott munkaképességű embernek van már munkája, miközben néhány éve ez az arány még csak 18 százalék volt.
Szekeres Pál – aki vívóként paralimpiai bajnok, olimpiai bronzérmes – beszédében emlékeztetett: a vívás a paralimpia alapítósportágai között van, és a magyar kerekesszékes vívók 1992-től szerepelnek a sportágban. Barcelonában éppen ő nyert aranyérmet, majd négy évvel később, Atlantában újabb két elsőséggel zárt.
Hozzátette: a magyar vívás hagyományainak megfelelőn a kerekesszékes sportolók mindig a legjobbak között vannak a nemzetközi mezőnyben, és elért eredményeiknek köszönhetően a női tőrcsapat tagjainak is előre köszönnek a világ összes vívótermében.
„A mai napig nehéz rá magyarázatot találni, hogy a magyar kerekesszékes vívásban folyamatosan jönnek az eredmények. Mindig megvan az előd, aki átadja, és megvan az utód, aki meg átveszi a stafétát. Hosszú, nyögvenyelős volt a tokiói felkészülés, kevés versennyel és találkozással, nézők nélküli paralimpiával, így igazából csak most, a hazai fogadatást átélve esik le a paralimpikonoknak, hogy milyen nagyszerű eredményt értek el valójában. Ehhez az állam támogatása mellett kell a biztos munkahelyi háttér és a családi türelem” – közölte.
A magyar küldöttség tagjai tizenhat érmet – hét aranyat, öt ezüstöt, négy bronzot – szereztek a múlt hét végén véget ért tokiói paralimpián.
(MTI)
