Kozma Dominik Milák Kristófról: „A furák írják a jövőt!”

„A furák írják a jövőt” – vallja Kozma Dominik, amikor Milák Kristóf ügye szóba kerül. A 2017-es budapesti világbajnokág nagy kedvence még mindig az a típus, akinek ami a szívén, az a száján. Mint amikor a gyorsváltóval szerzett történelmi vb-bronz után arról beszélt, hogy van valami a gatyájukban. Még a gyerekek is a vicces megjegyzéseiről jegyezték meg, de Kozma Dominik nem humoristának tartja magát, és a mélyebb gondolatait is érdemes meghallgatni családról, apaságról, úszás utáni életről, földmunkagépekről.

Kozma Dominik (fotó: MTI, Kovács Tamás)

– Klasszikusokat csak pontosan, úgyhogy idézem: „Itt csak az marad talpon, akinek van valami a gatyájában.”
– Ez valahogy mindig előkerül. De tényleg mindig. Egyszer a Duna Arénában egy arra bóklászó kis srác rám nézett, és megkérdezte, én vagyok-e az, aki mindig valami vicceset mond. Nem rossz érzés, ha felnéznek az emberre, csak az hibádzik, hogy sosem akartam humorista lenni, én úszó vagyok. Vagyis voltam.

– Erről is beszélünk majd, de kicsit maradjunk az elhíresült mondatánál, ami úgy égett önre, mint Kenderesi Tamásra a „sajtburesz”. 2017-ben szaladt ki a száján, amikor a budapesti vb-n őrületes bronzérmet szerzett a 4×100 méteres gyorsváltóval. Tévedek, ha azt mondom, karrierje csúcspontja volt?
– Fontosak az érmek, de szerintem nemcsak azokra kell büszkének lenni, hanem főleg a mindennapi munkára. Húsz éven át minden áldott nap hajnali négy negyvenkor felkelni, lemenni az uszodába és csinálni. Az úszás nem olyan sport, amit napi egy-két óra edzéssel le lehet tudni, mert utána is, este is, ünnepnapokon is, mindig oda kell figyelni, nem lehet kiengedni. Ez az igazi teljesítmény, ami nem mindig látszik abból, hogy milyen érem kerül a zsákba, kerül-e egyáltalán.

– Azon a vb-n mégiscsak történelmet írtak, előtte döntős sem volt soha ebben a számban a magyar gyorsváltó, ön meg országos csúcsot úszva rögtön a második helyen nyitott, és adta át a stafétát a társainak. Mi kellett a váratlan sikerhez?
– Összeálltak a csillagok. Vitt minket magával a hangulat, és azt is be kell vallani, hogy voltak a mienknél erősebb váltók, amelyek alulteljesítettek. De éppen ezért értelmetlen összehasonlítani különböző világversenyeket, mert mindegyik teljesen más: az ellenfelek, az infrastruktúra, még az időjárás is. Nem mindegy, hogy Rómában nyitott medencében úszol, miközben tombol a tornádó, vagy Pekingben egy zárt uszodában. Mindenhol más a víz, van, ahol gyorsabb, máshol lassabb, ennek vannak kémiai okai, ezekhez nem értek, csak tudom, hogy így van, mert éreztem. Mindig az adott körülmények között kell odaállni, és megmutatni, mi van gatyádban.

A legtöbb érmét egy táskába dobálta az ágy alá

– Szóval nem az érmek mutatják a lényeget. Hol tartja őket?
– Van egy kis vitrinem, abba került néhány különlegesebb. A többit meg egy nagy táskába dobáltam, ami az ágy alatt van.

– A vb-bronz, gondolom, azért a vitrinbe került.
– Igen, de az sem az eredmény, hanem főleg az emlékek miatt. Azokat tettem oda, amelyekre jó visszagondolni valamiért, fűződik hozzájuk valamilyen élmény. A budapesti vb-n minden úszásommal egyre jobb lettem, a száz mellett kétszázon is országos csúcsot értem el.

– A történelmi dobogó mennyire köti össze a váltó tagjait? Milyen a kapcsolata Holoda Péterrel, Bohus Richárddal és Németh Nándorral?
– Egy váltó összetétele folyton változik, nem készültünk együtt külön a 2017-es vb előtt sem, szóval ezt nem úgy kell elképzelni, mintha egy állandó csapat lettünk volna. Én mindenkivel jól kijöttem, merem mondani, hogy baráti a kapcsolatunk.

– A történelmi dobogó mennyire köti össze a váltó tagjait? Milyen a kapcsolata Holoda Péterrel, Bohus Richárddal és Németh Nándorral?
– Egy váltó összetétele folyton változik, nem készültünk együtt külön a 2017-es vb előtt sem, szóval ezt nem úgy kell elképzelni, mintha egy állandó csapat lettünk volna. Én mindenkivel jól kijöttem, merem mondani, hogy baráti a kapcsolatunk.

– Németh múlt héten a dohai vb-n egyéniben is bronzérmet szerzett, száz méteren lett harmadik, ami hasonló sporttörténelmi siker volt, mint a váltóval közös eredményük. Fél évvel az olimpia előtt sok sztár kihagyta a versenyt, mondogatják, hogy B kategóriás vb volt. Mit gondol erről?
– Azt, hogy a világbajnokság az világbajnokság, a bronzérem meg bronzérem. Ezt nem kell túlmagyarázni. Úszásban ilyen még nem nagyon volt, hogy vb-t rendeztek az olimpia évében, az viszont azelőtt is megszokott volt, hogy Európa-bajnokságot igen. Voltak olyan úszók, akik olyankor az Eb-re időzítették a formájukat, nem pedig az olimpiára, mert jól hangzik Eb-érmesnek lenni, ami az olimpia miatt ritkább és gyengébb mezőnyben könnyebben elérhető. De Nándi nem ilyen, ő egyszerűen csak szeret úszni, odatette magát most is, és így lesz Párizsban is. Becsülettel dolgozni kell, annak mindig van eredménye, ő erre az egyik legjobb példa.

– A 2017-es közös sikerükkor Németh még csak tizenhét volt. Már akkor lehetett látni rajta, hogy egyéniben átüti majd a falat?
– Nándi úttörő a magyar úszósportban, ő olyan sprinter, akit már kifejezetten erre a feladatra készítettek fel Plagányi Zsolt vezetésével. Én eggyel korábbi generációhoz tartoztam, akkoriban még nem volt olyan, hogy valaki ötven meg száz gyorsra készült. Ennek nem volt hagyománya, Darnyiék örökségeként a vegyest nyomatták, és kétszáz méternél kezdődött az úszás. Abból csak lecsípünk egy kicsit, és ennyivel le voltak rendezve a sprintszámok. Én is alapvetően kétszázas úszó voltam, és ennek ellenére tartottam összesen hét éven át az országos csúcsot százon. Ennél többet semmi nem mond el arról, milyen kasztban voltak a sprintszámok itthon. Mifelénk Nándiék teszik le ennek a műfajnak az alapjait, megtalálta a zsák a foltját. Huszonnégy éves, van benne még kakaó.

Milák Kristóf fura? A furák írják a jövőt

– Száz gyorson az országos rekord ugyanakkor továbbra is a pillangón utolérhetetlen Milák Kristófé, aki a 47,47 másodperces csúcsával világbajnoki címet szerezhetett volna Dohában. Mit üzenne azoknak, akik finoman fogalmazva is furának tartják az elmúlt egy évben mutatott viselkedését?
– Azt, hogy a furák írják a jövőt.

– Kifejtené?
– Arra mondják, hogy fura, aki szembemegy a megszokottal, de sokszor idővel az válik megszokottá, ami régebben furának hatott. Mi van, ha Kristóf a nagy könyvekben előírt felkészülésen változtatva is eléri a célját a párizsi olimpián? Az is lehet, hogy éppen új utat tapos ki, amivel ha ugyanolyan sikeres lesz, választási lehetőséget teremt a többi úszónak, hogy így is lehet csinálni, még ha ez nem is tetszik most mindenkinek. Ő egy világcsúcstartó, várjuk ki a végét.

(A teljes interjú a magyarnemzet.hu/sport tárhelyen olvasható)