Kű Lajos negyven évvel ezelőtt a BEK-döntőben lépett pályára

Shares

Negyven évvel ezelőtt, az akkor még Bajnokcsapatok Európa Kupájának londoni fináléjában az FC Liverpool és a belga FC Bruges csapott össze. A vendégek 10-es a legendás Kű Lajos volt, aki 1977-ben disszidált, majd eltiltását követően szerződést kapott a belga klubnál.

Fotó: JochaPress

A BEK 1977-78-as 23. kiírásában a magyar bajnok Vasas rögtön az első körben kiesett, a Borussia Mönchengladbach 4-1-es összesítéssel búcsúztatta az angyalföldieket. Az egyetlen magyar gólt Izsó Ignác szerezte az idegenbeli viszavágó 77. percében.

A belga bajnok Club Brugge Finnországban a Kuopion Palloseura (KuPS) otthonában kezdett egy 4-0-ás győzelemmel, majd odahaza 5-2-re nyert a Bruges.

A 2. fordulóban az angol Roger Davies és a belga aranycipős Julien Cools volt eredményes a Panathinakosz elleni hazai mérkőzésen, majd a visszavágón csak 1-0-ra tudtak nyerni a görögök.

A tavaszi negyeddöntőben az Atlético Madrid következett a Club Brugge útjában: hazai pályán ismét 2-0-ra nyertek a belgák, ezúttal Paul Courant és Daniel De Cubber volt eredményes.

1978. március 15-én a spanyolok már az első félórában ledolgozták hátrányukat: a 20. percben a paraguay-i Domingo Benegas fejelt a belgák hálójába, majd tíz perccel később Marcial Pina 16 méterről lőtte ki a bal alsó sarkot (2-0).

A 60. percben fordult a kocka, amikor egy belga szabadrúgás után a blokkról kipattanó labdát Julien Cools 16 méterről bombázta a léc alá (2-1). Két perccel később Pina egy átemeléssel duplázott (3-1), ám még mindig kiesésre állt az Atlético Madrid. Végül a 69. percben Raoul Lambert egy remek belga akció végén helyezett a bal alsó sarokba (3-2).

Az elődöntő toirnói első felvonásán Roberto Bettega egyetlen góljával nyert a a Juventus a Club Brugge ellen, majd következett az április 12-i visszavágó. Bruges-ben már a 3. percben kiegyenlített a hazai gárda, egy előreívelt leresztlabdára Fons Bastijns csapott le, majd egy csel után Dino Zoff mellett helyezett a Juventus kapujába (1-0).

A folytatásban hiába rohamozott a Juventus, Bettega több helyzetet is kihagyott, áám az állás maradt az 1-0, így következhetett a hosszabbítás. Végül a 116. percben az alapvonaról a kapu elé visszalőtt labdát a remek ütemben érkező René Vandereycken vágta a Juventus hálójába (1-1).

A fináléban, a londoni Wembéey-stadionban a Liverpool igazán otthon érezhette magát 92 ezer zömében angol szurkoló előtt. Ernst Happel kezdőcsapatában Kű Lajos mellett a dán Birger Jensen és Jan Sörensen, valamint az osztrák Eduard Krieger volt idegenlégiós. Bob Paisley Liverpoolja nyolc angol és három skót játékossal kezdett.

Kű Lajos hivatalosan 1977. február 13-án lett a csapat játékosa, de az MLSZ által kezdeményezett nemzetközi eltiltása leteltéig, egy évig csak az edzéseket látogathatta. Első ízben hivatalos meccsen az RSC Charleroi elleni kupatalálkozón húzhatta magára a kék-feketék mezét, ezután néhány nappal a BEK-döntőn (Liverpool FC-FC Bruges 1-0) szerepelt, 65 percen át. Sajátos módon ez volt az egyetlen nemzetközi kupameccs, amelyet az FC Bruges színeiben játszott, a rá következő ősszel ugyanis a lengyel Wisla Kraków ellen, az első fordulóban búcsúzó együttesben (2-1 és 1-3) nem kapott helyet. (Forrás: tempofradi.hu)

Érdekesség, hogy a Liverpool és a Club Brugge két évvel korábban az UEFA Kupa döntőjében csapott össze, az 1976-os finálé első mérkőzésén, az Anfield Roadon negyedóra után a belgák 2-0-ra vezettek, végül a Liverpool nyert 3-2-re. A belgiumi visszavágón Lambert értékesített büntetője után a Bruges mindössze négy percig állt győzelemre, ugyanis Kevin Keegan már a 15. percben kiegyenlített, és végül ez lett a végeredmény is.

A londoni döntőben természetesen a Liverpool dominált, az első félidőben Birger Jensen több óriási védést is bemutatott a Club Brugge kapujában. A második félidő elején Jimmy Case elől mentett Gino Maes, majd a kapura törő Terry McDermott lőtte bele a labdát a dán kapusba. A másik oldalon Jan Sörenseen remek cseleket mutatott be a Liverpool 16-osán belül, ám végül nem tudott kapura lőni.

Az 58. percben Kű Lajos helyére Dirk Sanders állt be. A 64. percben a belga kapu előteréből egy ollózással emelték ki a labdát a 16-oson kívülre, Graeme Souness rögtön indította Kenny Dalglish-t, aki éles szögből a kapujából kijövő Birger Jensen fölött emelt a kapu jobb oldalába (1-0).

Akinek Vitray Tamás elhallgatta a nevét

Kű Lajos: „A Népszabadság nagyjából egy hónappal a döntő előtt megírta, hogy Kű Lajos egy liège-i kocsmában történt verekedés után „az őt legjobban megillető helyre”, börtönbe került, és ott van láncra verve. De közben a csapat bekerült a döntőbe, a magyar televízió megvásárolta a közvetítési jogokat, és nem volt más választása: közvetítenie kellett. Vitray Tamás nem merte említeni a nevemet, annyit mondott, hogy a 10-esnél van a labda. Egy skót kastélyban voltunk elszállásolva, onnan telefonáltam haza, de még édesanyám sem akarta elhinni, hogy nem börtönben ülök.”

Hegyi Iván a Népszabadság akkor sportrovat vezetője 2001-ben cáfolni igyekezett a legendát és a Nemzeti Sport akkori cikkét.

Ej, mi a Kű…?

Kű Lajosról írt szombati számában a Nemzeti Sport, s egyebek közt ezt említette meg az 1972-ben még – magyar válogatottként – az Eb négyes döntőjében és az olimpiai döntőben szerepelt, majd 1978-ban – immár az FC Bruges kivándorolt játékosaként – BEK-finalista futballistáról: „Amint lejárt az emigrációban rárótt eltiltás, (…) a Wembleyben találta magát a Bruges-Liverpool BEK-döntőn. Az akkori Népszabadság szerint börtönben volt, ezért igen meglepődtek a magyar tévénézők, amikor az élő közvetítésben felismerték…”

A tévénézők, ha olvasták a Népszabadságot, nem lepődtek meg Kű megjelenésén.

Mi annál inkább a Nemzeti Sport állításán.

Noha 1978-ban újságunk mai sportrovatának egyetlen tagja sem dolgozott a lapnál, tartozunk annyival az igazságnak – s nem utolsósorban Lukács Lászlónak, az akkori sportrovat nemzetközi tekintélyű, a világhírű szaklapot, a France Footballt is évtizedekig tudósító vezetőjének -, hogy felidézzük a hiteles változatot.

Szóval az 1978-as BEK-döntő reggelén ez jelent meg a Népszabadság sportoldalán: „Ma, szerdán a szombati angol kupadöntő után újra nagy mérkőzés, az EK-döntő színhelye lesz a londoni Wembley stadion. (…) A találkozóról a Magyar Televízió 20.55 órai kezdettel ad közvetítést. Ha a Bruges nyerne – a csapat egyik játékosa a Magyarországról évekkel ezelőtt eltávozott Kű Lajos is -, akkor első ízben kerül belga klub neve a kupára.”

Másnap a Népszabadság részletes beszámolót közölt a döntőről, természetesen mind a Bruges összeállításában, mind a tudósításban megemlítve Kű nevét. Igaz, némi kritikával illette a támadó középpályást, megjegyezve: „A Bruges remekül védekezett, ügyesen adogatott, bár támadói – Simonsen és Sörensen között Kű Lajos – nem jelentettek veszélyt.”

A dologban könnyű igazságot tenni, hiszen maga Kű Lajos mondja, hogy a Népszabadság egy hónappal a BEK-döntő előtt írta, hogy ő börtönben van. Ettől függetlenül van igaza Hegyi Ivánnak, hogy a döntőről az akkori pártlap már beszámolt, míg korabeli szem- és fültanúk szintén megerősítették, hogy a Magyar Televízió közvetítésében Vitray Tamás nem volt hajlandó kimondani a disszidens labdarúgó nevét.

Fotó: tempofradi.hu