Nyolcvan éves Kalmár János

Shares

A kardvívó dr. Kalmár János az 1968-as olimpia csapatversenyében amolyan „beugró” volt a bronzmérkőzésen, végül kiderült, hogy ő volt a nyerőember.

Kalmár János mögött a vívócsarnok, ahol megnyerte a bronzot. Ághassi Attila / Index.hu

Kalmár János 1942-ben született Budapesten, édesapja Kalmár Pál a harmincas–negyvenes évek egyik legnépszerűbb slágerénekese volt.

1962-ben egyéniben ifjúsági világbajnok lett, három évvel később pedig a magyar csapat tagjaként megnyerte a budapesti Universiadét. Az 1968-as olimpián a férfi kard csapat tagjaként bronzérmet szerzett. Az 1969-es és 1970-es világbajnokságokról két ezüst- és egy bronzérmet hozott el. 

Az 1971-ben, a bécsi világbajnokság után disszidált. Először Bécsben élt, majd Svédországba került. Svédországban orvosi vizsgáit kitüntetéssel végezte el. 1975-ben az Amerikai Egyesült Államokba, New Orleansba költözött, ahol honosíttatta orvosi diplomáját, és orvosként helyezkedett el, valamint orvosokat tanít.

Ághassi Attila 2018-ban az egykori sikerek helyszínén Mexikóvárosban beszélgetett Kalmár Jánossal.

1968-ban egy botrányos elődöntőről számolt be a korabeli krónika. Az olaszok 7-6-os vezetésnél úgy nyertek meg egy csörtét, úgy vitték be a győztes találatot, hogy Kovács Tamás még nem állt készen a vívásra. 40 percig állt a meccs, óvás után óvás következett, lelkileg nem lehetett egyszerű elviselni a hercehurcát. Meszéna Miklós a következő asszóban veszített, ezzel a csapat is 9-6-ra, így a csapat maximum a bronzéremig juthatott.

A bronzmeccsen az 1964-ben egyéniben győztes Pézsa Tibor helyére a 25 éves Kalmár János került, és az ő hátrányból elért győzelmével (Panizzát 1-3-ról 5-3-ra verte) az egész meccs menete is megfordult. Végül magabiztosan, 9-5-ös sikerrel hozták a harmadik helyet. Kalmár neve mellé még két győzelem került.

„Csalódottak voltunk mi is. Ezért is örültem most annak,

hogy együtt lehettem a korábbi bajnokokkal, akik valami igazán komoly dolgot csináltak ebben a városban, ezen az olimpián.

Mi kikaptunk az olaszoktól az elődöntőben, nem lehettünk maradéktalanul büszkék. Nem tudom, hogy rászolgáltunk volna-e az aranyra, hogy mi voltunk-e a legjobb csapat. De sajnos a döntőben a későbbi győztes szovjetek tudását nem tesztelhettük le. A csalódottság érzése nem változik bennem ennyi idő után sem, noha pozitívan szemlélem sportolói pályafutásomat.”

Az Universiade 1965. sportversenyen a kardcsapat a döntőben az első helyen végzett a szovjet és a lengyel csapat előtt. A képen: a győztes magyar kardcsapat: Kovács Tamás, Kovács Attila, Kalmár János, Meszéna Miklós és Bakonyi Péter. Fotó: Pálfai Gábor

Ha itthon marad, megnyerjük a müncheni olimpiát, az ő virtuozitása hiányzott – erősítette meg egy csapattársa, aki ezüsttel zárt, így testközelből élhette át, az aranyhoz szükséges pluszt Kalmártól megkaphatták volna.

KALMÁR CSALÁDI HÁTTERE MIATT NAGYON GYORSAN A TITKOSSZOLGÁLATOK ÉS AZ ELHÁRÍTÁS LÁTÓKÖRÉBEN VOLT.

Az édesapja ugyanis a Tangókirálynak becézett Kalmár Pál. Ha csak egy dologban kellene összefoglalni, ki volt ő: Seress Rezső világhírű dalát, a Szomorú vasárnapot ő vitte sikerre itthon. 

Kalmár János 1975-ben New Orleansba került, oda hívta az 1956-os olimpia kardvívó bajnoka, Hámori Jenő. Orvosi hivatásában a városban teljesedett ki, ott is szorgalmasan tanult, hogy a diplomáját elfogadják, honosítsák. 

Partnere és társtulajdonosa lett a klinikának, ami később egy alapítványon keresztül ma már egy több kórházból álló egészéségügyi konglomerátum 1200 orvossal es 16000 alkalmazottal. 

A korábban szintén vívó feleségével jó körülmények között éltek, de a Katrina hurrikán elpusztította a házuk javarészét 2005-ben.

Ő maga Dallasba menekült el, és ott várta ki a kutyájával a vihar végét. Azóta újraépítette az otthonát, féltve őrzött tárgyait sajnálta igazán, mert az oklevelei, fotói fecniként úszkáltak a koszos víz színén.

Index.hu: Most már hálás vagyok, hogy elüldöztek