Össztűz zúdul a román futballválogatott „címercsúfoló” új logójára

Az egységet hivatott jelképezni Románia labdarúgó-válogatottjának új imázsa, de helyette megosztást eredményezett a pénteken bemutatott címer.

Időközben ugyanis kiderült: azon túl, hogy nem tartja tiszteletben a legelemibb heraldikai szabályokat, még diszkriminatív is az erdélyi magyar, illetve szász kisebbségre nézve.

A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) közleménye alapján a „nagy egyesülés” jövő évi centenáriumának apropóján alkották meg a csapat számára ezt az egyedülálló, „önálló identitást”. Egy olyan logót terveztek, amely az öt régió szimbólumát ábrázolja egy focilabdára emlékeztető pentagon köré csoportosítva.

„A játékosok mától a mellkasukon egy olyan címert viselve játszanak, amely a románok történelmét és támogatását egymás mellé helyezi a győzelemért. Az új logó egységre és odaadásra szólít” – fogalmazott Răzvan Burleanu, az FRF elnöke. A címer rákerült az új mezekre, amellyel a csapat nekiveselkedik a Nemzetek Ligája és a 2020-as Európa-bajnokság selejtezősorozatának – szögezte le a közlemény.

A Krónika érdeklődésére dr. Szekeres Attila István heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótu­dományi Egyesület elnöke közölte: egy szimbólumnak egyszerűnek és könnyen megjegyezhetőnek kell lennie, mindamellett, hogy elsősorban ki kell fejeznie, mit jelképez.

Szerinte az FRF régi logóját tökéletesnek lehet mondani, hisz benne voltak a román nemzeti színek és a focilabda. „A szövetség új logója messze áll ettől. Az, hogy a közepén egy aránytalanul apró fekete ötszögű idom a korábbi, fehér és fekete ötszögekből összeállított labdára utal, édeskevés. Az új logót korszerűnek kiáltották ki. Alapjául Románia címerének szívpajzsa szolgált. Három mező színét meghagyták, a címerképeket leegyszerűsítették, azok mázát egységesítették, így kijön a nemzeti trikolór három színe, a piros-sárga-kék, azaz címertanilag: vörös-arany-kék. Elhagytak címerképeket, a fő heraldikai elemeket csonkítva jelenítették meg. Az egyszerűsítés nem egységes, négy mezőben szöglegesítették a címerképeket, a másodikban meghagyták az ívelt formákat. Egyes címerképeket elhagytak, mint például az Erdélyre utaló negyedik mezőből a székelyeket jelképező napot és holdat, valamint a szászokat szimbolizáló hét bástyát, és meghagyták az erdélyi vármegyéket jelképező sast. Annak viszont feketének kellene lennie. A harmadik mezőben mellőzték a hidat. A megmaradt oroszlánt Olténia jelképeként írják le, amikor az elsősorban a Bánságot volt hivatott reprezentálni, a címerleírásban mögé téve Olténiát is. A beékelésben a tengermellék, Dobrudzsa két delfinéből csak egyet hagytak meg, és véletlenül sem az előrenézőt. Moldva címerállat­fejének alját levágták, pedig az meghatározó lenne, hisz a bölényt szakállasan, a szarvasmarha bikáját orrában karikával szokás ábrázolni, így ránézésre nem állapítható meg, milyen állatról van szó, miközben a hivatalos leírásban őstulokfej szerepel. A harmadik mező oroszlánjának mancsait levágták, pedig azt is fontos lenne tudni, az állat tart-e valamit, s ha igen, mit” – sorolta az új logó hibáit a szakember.

Szekeres fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a címertan konzervatív tudomány, így kell azt tiszteletben tartani. Megítélésében bármilyen modern világban is élünk, az állam jelképének effajta logósításával tulajdonképpen csúfot űztek Románia címeréből.

Forrás: Kronika.ro