Pólós dömping a Lipták villában

Shares

A BVSC-Zugló Esték sorozat 70. összejövetelére került sor pénteken este a Lipták villában (XIV. Hermina út 3.) A Foltán László olimpiai bajnok kenus és Janek György, korábbi kiváló hosszútávfutó szervezésében létrejött esten a vízilabda játszotta a főszerepet.

Petrovics Mátyás, Kele Nikolett, Farkas Kata

A program kezdete előtt a telt házas hallgatóság röviden megemlékezett a közelmúltban elhunyt kétszeres olimpiai ezüst- és egyszeres bronzérmes, kilencszeres világbajnok kenusról, Wichmann Tamásról. Egyben azt is elhatározták, hogy a következőkben minden eltávozott élsportolót igyekeznek majd hasonló módon méltatni.

A pólós dömpinget Petrovics Mátyás, a BVSC női vízilabda csapatának vezetőedzője vezette be. A korábbi szövetségi kapitány igyekezett bemutatni a zuglói Szőnyi úti bázison folyó szisztematikus munkát, amelyben igen jelentős szerep jut a következetes utánpótlás nevelésnek. Ebbe a fontos tevékenységbe bevonják a csapat korábbi, illetve pályafutásuk befejezéséhez közeledő játékosait is. Jó példát jelentett erre a törekvésre a szakemberrel együtt megjelent két játékos – Kele Nikolett és Farkas Kata – is, akik még aktív játékosként, különböző területeken igyekeznek magukat a klubélet javára hasznosítani.

 

A program következő részében Jocha Károly munkája, a „Lőj, lőj, lőj!…Dömötör lőj… GÓL!!!” című, a legutóbbi időben megjelent könyve kapott mozaikos bemutatást. Az 1964-es tokiói olimpia egyik magyar hőse, a Szovjetunió elleni döntő aranyérmet jelentő, ötödik góljának szerzője, Dömötör Zoltán méltán kapott elismerő szavakat a könyvben, amelyben a Központi Sportiskolában szakmai vezetése 21 éve alatt nevelkedett nyolc, későbbi olimpiai- és egy világbajnok egyaránt megszólal.

Dömötör Zoltán. Fotó: JochaPress

Dömötör Zoltán kivételes sportkarrierje – előbb úszóként lett Európa-bajnok 1954-ben a 4×200 méteres magyar gyorsúszó váltó tagjaként, majd vízilabdában is kitüntette magát, hiszen olimpiai bajnok, kétszeres olimpiai bronzérmes és kétszeres Európa-bajnok is lett – legalább olyan méltatást érdemel, mint nem eléggé dicsérhető emberi tulajdonságai. A sikert soha nem vindikálta magának, sokkal inkább megosztani igyekezett azt. Így tett, amikor az ominózus, aranyat ért gólja bármikor szóbajött, mindig elmondta: „a gólom mit sem ért volna, ha az utolsó ellentámadásnál Ambrus Miklós nem véd olyan nagy bravúrral.”

A 70. összejövetel zenével zárult. Makai Pál előadóművész Nagy László, Ady Endre, Juhász Gyula, Reményik Sándor, Szép Ernő és Wass Albert Makray Zsolt zeneszerző által megzenésített dalait adta elő, nagy tapsot kiérdemelve a hálás közönségtől.

(jochapress)