Sikerhajhászásról, erkölcsi győzelemről és a média forradalmáról „A magyar sport története” c. új könyvben
Tematikus esten mutatták be szerdán N. Pál József sportesszéíró, a Nemzeti Sport állandó publicistája és Novák Miklós, újságíró, a Magyar Nemzet sportrovat-vezetője közös könyvét, a Holnap Kiadónál megjelent, A magyar sport története című kötetet.
Fotó: Nemzeti Sport, Árvai Károly
A Hitel folyóirat MOM Kulturális Központban rendezett programján Papp Endre főszerkesztő beszélgetett N. Pál Józseffel, valamint Faragó Tamás olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázóval és Hargitay András olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok úszóval. A rangos közönség soraiban ott ült mások mellett Balczó András háromszoros olimpiai aranyérmes öttusázó és felesége, Császár Mónika olimpiai bronzérmes tornász is.
A fiatalabb olvasórétegnek szánt, népszerűsítő jellegű, 250-300 oldalas
kultúrtörténeti könyvsorozat részeként kiadott kötet fejezethatárai a magyar történelem fordulópontjaihoz igazodnak
– a szerkesztési elvről szólva N. Pál József hangsúlyozta, az emberi sorsok történetét el lehet mondani bármilyen tárgykörben, így sporttörténetként is. Beszélt a sport erkölcsi oldaláról és isteni szférájáról, amely kezdettől, már az 1896-os első újkori olimpiától kezdve ellentétben áll a sikert önmagáért hajszoló szellemmel. A sporttörténet fejlődési állomásairól szólva kiemelte a sportújságírás és a rádiózás elterjedése nyomán kialakuló sztárkultuszt, a televíziózás ötvenes-hatvanas évek fordulóján tapasztalható berobbanását, az orvosi segítség és a fizikai erőnlét fókuszba helyezését, majd a kilencvenes években jelentkező informatikai forradalmat (kiegészítve az okostelefonok 2010 körüli elterjedését).
Faragó Tamás és Hargitay András a könyvbemutatón (fotó: Nemzeti sport, Árvai Károly)
„Egy edzőnek a szeretet mellett figyelnie kell arra is, hogy mi az, amit ki kell javítani. Ezért fordulhatott elő, hogy Széchy Tamás edzőként 1973-ban rosszallóan megjegyezte nekem a világbajnoki cím után, hogy úszhattam volna világcsúcsot. Igaza volt!” – mondta Hargitay András a korszakos tréner pedagógiai érzékéről. A kerekasztal-beszélgetés során természetesen előkerültek a futballt érintő kérdések is.
„A labdarúgás meglátásom szerint inkább az üzleti élethez tartozik, mint a sporthoz, és ha így kezeljük, könnyebb is bármit megbocsátani” – jegyezte meg Faragó Tamás, amikor szóba került a könyv egyik gondolata, amely szerint politikai támogatás nélkül nincs erős futball. A korábbi vízilabdázó hozzátette: „Ezzel én nem értek egyet. Nem tudom elhinni, hogy tőlünk kétszáz kilométerre nyugatra, keletre, délre és északra születtek kiemelkedő futballtehetségek, csak nálunk nem. Ahogyan más sportágakban is születtek kiemelkedő tehetségek, csak valamiért a futballban nem. Szerintem a magyar labdarúgásból annyian élnek nagyon jól, hogy senkinek sem érdeke a változás.”
(nso.hu)
